Ritka madárvendég, egy rózsás flamingó érkezett hazánkba

RitkaEgyedülálló honfoglalás kori leletegyüttest mutattak be Jászberényben. madárvendég érkezett a szegedi FehérRendkívül ritka fehér zsiráfokat figyeltek meg Kenyában. -A festői szépségű Huron-tó. ra, ahol egy fiatal rózsás flamingó15 év után először raktak tojást az andoki flamingók egy angliai rezervátumban. t örökítettek meg. A hosszú lábú, nyakigláb madárEgy érdekes madár - a Kéklábú szula. a lehalászás alatt lévő tavakon szedeget furcsaFurcsa mélyedést fedeztek fel a Marson, mely a csillagászokat is meglepte. alakú csőrével. A rózsás flamingó rendkívül ritka őszi-téli vendég Magyarországon, a Fehér-tónál először tűnt fel – derül ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei Csoportjának közleményéből.

A rózsás flamingó hazánkhoz legközelebb az Adriai-tenger1500 éve nem tapasztalt oxigénhiány alakult ki a Balti-tenger partjainál. déli partvidékén fordul elő. Azonban a szakértők szerint az sem kizárt, hogy a Kárpát-medencébe eljutó kóborlók jóval messzebbről, az ázsiai költőterületekről érkeznek hozzánk a vonuló libacsapatokkal.

Forrás: Lendvai Csaba/MME Csongrád megyei Csoport

A flamingók ezen faja Dél-Európában, Délnyugat-Ázsia és Dél-Ázsia tengerparti vidékein, valamint AfrikaMegérkezett a Száhel-övezetbe a magyar fehér gólyák többsége. nagy részén honos. A tengerek, sós vizű tavakVeszélyes szintet ért el az édesvízi foszforszennyezés világszerte. és folyótorkolatok a kedvenc tartózkodási helyei. A Kárpát-medencében ritka, alkalmi kóborló.

Kedvelt állatkerti madár, Magyarországon a Nyíregyházi Állatparkban, a Veszprémi Állatkertben, a Fővárosi Állat- és Növénykertben és a Győri Állatkertben, a Debreceni Állatkertben is láthatók. A karibi flamingótól annak sötétebb árnyalatú és egyöntetű rózsaszín tollazata különbözteti meg.

Hosszú lábaival a sekély vízben gázolva keresgél táplálék után. Dugattyúszerűen mozgatott nyelvével kinyomkodja a vizet és a finom iszapot, az apró rovarok, férgek és moszatok pedig fennakadnak a csőrben lévő finom szűrőlapokon, az úgynevezett lamellákon. Ha megzavarják, nagy zajjal, a vízen taposva szerzi meg a repüléshez szükséges sebességet. Egy lábon, fejét a testéhez szorítva alszik. Nagy telepekben, szigetekre rakja iszapból készült fészekkúpját, amelybe 1 tojást tojik, majd 28–31 napig kotlik rajta. A fiókák fészekhagyók, a tojásból kikelve azonnal vízre szállnak.

Forrás:  Tokody Béla/MME Csongrád megyei Csoport

Az idei ősz elkényezteti a dél-alföldi madarászokat: a szegedi Fehér-tó nádasában néhány napja egy Magyarországon eddig nem bizonyított madárfajt, a lazúrcinegét sikerült megfigyelni.

Fotó: Barkóczi Csaba/MME

 


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!