Poláris sztratoszférikus felhők inspirálhatták Edvard Munch Sikoly című festményét

Kutatók szerint a sztratoszférikus felhők északi szélességi köröknél látható ritkaRendkívül ritka fehér zsiráfokat figyeltek meg Kenyában. formája, a poláris felhők inspirálhatták Edvard MunchRekordáron, 6 millió dollárért kelt el Moholy-Nagy László zománcképe. Sikoly című híresNem találják Új-Zéland leghíresebb madarát, amely embernek hiszi magát. képét és az azon látható színes légörvényeket. Három norvég meteorológus szerint nem az indonéziai Krakatau vulkánA Föld legnagyobb vulkanikus térségét fedezték fel az Antarktisz jégtakarója alatt. 1883-as kitörése ihlette a művészt a tűzfényben pompázó ég megfestésekor. Az erről szóló tanulmányt Bécsben mutatták be egy tudományos konferencián.

Forrás: Wikipedia

A norvég festő (1863-1944) egykoron azt mesélte, hogy éppen sétált, amikor naplementekor az ég hirtelen vérvörös lett. “Lángoló felhőkről” beszélt, amelyek láttán “reszketett a félelemtől”. A kutatók szerint a vulkánnal kapcsolatos – 2004-ben az amerikai csillagMegfejtették az univerzum legtitokzatosabb csillagának rejtélyét. ászok által kidolgozott – elmélet nem állja meg a helyét, ugyanis egy ilyen látvány többször is megismétlődött volna az 1883-as hatalmas kitörés során. Munch szerint azonban ez a látvány egyszeri élmény volt.

Krakatau (Fotó: Wikipedia/flickr/flydime)

A tudósok szerint a Krakatau (Krakatoa) részecskéi inkább sűrű ködöt okoztak volna, mintsem az ég Munch által megfestett hullámzását. Nagyon valószínű, hogy a Munch által megélt élmény és a híres Sikolya mögött poláris sztratoszférikus felhők álltak – vélték a szakemberek. A FöldElveszett bolygóról származhat a Földre hullott, gyémántokat rejtő meteorit. légkörének legalsó rétege, a troposzféra – ahol a legtöbb időjárási jelenség képződik – felett a földfelszíntől 20-30 kilométernyire télen kialakuló poláris sztratoszférikus felhők igen ritkán láthatók.

Fotó: Wikipedia/flickr/Alan Light

Helene Muri, az oslói egyetem tanára szerint szokatlan körülmények kellenek a kialakulásukhoz. “Nagyon hidegSokatmondó fotók mesélnek az Amerikát és Kanadát sújtó sarkvidéki hidegről. , mínusz 80-85 Celsius-fok kell hozzá, míg a sztratoszférában az átlagos hőmérséklet -60 Celsius-fok. Nedvesség is kell hozzá. Ilyenkor apró jégkristályok képződnek, amelyek tükröződnek a lenyugvó napÚjabb hatalmas napkitörést észleltek. sugaraiban” – mondta a kutató az Európai Unió földtani konferenciáján. Az intenzív színek hullámokat formáznak, ezek alkonyat után egy bizonyos időpontban láthatók, míg az alacsonyabban, a troposzférában lévő felhők szürkület előtt láthatók. “Ez egy újabb elmélet” – mondta Helene Muri, aki szerint több más hipotézis is létezik. Pszichológusok szerint egy belső fordulat késztette Munchöt a Sikoly megfestésére. Azt is mondta: „Mi viszont természettudósok vagyunk, és inkább a természetben keressük a válaszokat”.

Fotó: Wikipedia/Mathiasm
Fotó: Wikipedia/François Guerraz

Az ilyen típusú felhőket először az 1870-es években írták le, a nagyközönség addig nem ismerte a jelenséget, amely igencsak ritka: egy 2014-ben Oslóban megfigyelt hasonló jelenség nagy benyomást tett az emberekre, és innen támad a kutatás"Bálnakamerákkal" derítenek fényt az óceán óriásainak táplálkozási szokásaira. ötlete.

Ritkán látható, gyönyörű színekben játszó felhők alakultak ki Norvégia felett (Fotó: Severe Weather Europe/Facebook


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!