Poláris sztratoszférikus felhők inspirálhatták Edvard Munch Sikoly című festményét

Kutatók szerint a sztratoszférikus felhőRitkán látható, gyönyörű színekben játszó felhők alakultak ki Norvégia felett. k északi szélességi köröknél látható ritkaIgen ritka albínó teknőst láttak Ausztráliában. formája, a poláris felhők inspirálhatták Edvard MunchA világ 15 legdrágább festménye. Sikoly című híres képét és az azon látható színes légörvényeket. Három norvég meteorológus szerint nem az indonéziai Krakatau vulkánKitörhet a "lángoló mezők" alatt ébredező olaszországi vulkán. 1883-as kitörése ihlette a művészt a tűzfényben pompázó ég megfestésekor. Az erről szóló tanulmányt Bécsben mutatták be egy tudományos konferencián.

Forrás: Wikipedia

A norvég festő (1863-1944) egykoron azt mesélte, hogy éppen sétált, amikor naplementekor az ég hirtelen vérvörös lett. “Lángoló felhőkről” beszélt, amelyek láttán “reszketett a félelemtől”. A kutatók szerint a vulkánnal kapcsolatos – 2004-ben az amerikai csillagászok által kidolgozott – elmélet nem állja meg a helyét, ugyanis egy ilyen látvány többször is megismétlődött volna az 1883-as hatalmas kitörésA Föld összes tűzhányójáról adatot gyűjt két Sentinel-műhold. során. Munch szerint azonban ez a látvány egyszeri élmény volt.

Krakatau (Fotó: Wikipedia/flickr/flydime)

A tudósok szerint a Krakatau (Krakatoa) részecskéi inkább sűrHatalmas károkat okozhat az űrszemét. ű ködöt okoztak volna, mintsem az ég Munch által megfestett hullámzását. Nagyon valószínű, hogy a Munch által megélt élmény és a híres Sikolya mögött poláris sztratoszférikus felhőkRitkán látható, gyönyörű színekben játszó felhők alakultak ki Norvégia felett. álltak – vélték a szakemberek. A FöldA világűrből is jól láthatóak az ausztráliai tüzek. légkörElőször észleltek légkört egy Földhöz hasonló exobolygó körül. ének legalsó rétege, a troposzféra – ahol a legtöbb időjárási jelenség képződik – felett a földfelszíntől 20-30 kilométernyire télen kialakuló poláris sztratoszférikus felhők igen ritkán láthatók.

Fotó: Wikipedia/flickr/Alan Light

Helene Muri, az oslói egyetem tanára szerint szokatlan körülmények kellenek a kialakulásukhoz. “Nagyon hideg, mínusz 80-85 Celsius-fok kell hozzá, míg a sztratoszférában az átlagos hőmérséklet -60 Celsius-fok. Nedvesség is kell hozzá. Ilyenkor apró jégkristályok képződnek, amelyek tükröződnek a lenyugvó nap sugaraiban” – mondta a kutató az Európai Unió földtani konferenciáján. Az intenzív színek hullámokat formáznak, ezek alkonyat után egy bizonyos időpontban láthatók, míg az alacsonyabban, a troposzférában lévő felhők szürkület előtt láthatók. “Ez egy újabb elmélet” – mondta Helene Muri, aki szerint több más hipotézis is létezik. Pszichológusok szerint egy belső fordulat késztette Munchöt a Sikoly megfestésére. Azt is mondta: „Mi viszont természettudósok vagyunk, és inkább a természetben keressük a válaszokat”.

Fotó: Wikipedia/Mathiasm
Fotó: Wikipedia/François Guerraz

Az ilyen típusú felhőket először az 1870-es években írták le, a nagyközönség addig nem ismerte a jelenséget, amely igencsak ritka: egy 2014-ben Oslóban megfigyelt hasonló jelenség nagy benyomást tett az emberekre, és innen támad a kutatásRekordot állított fel a sötét anyagot kutató új detektor. ötlete.

Ritkán látható, gyönyörű színekben játszó felhők alakultak ki Norvégia felett (Fotó: Severe Weather Europe/Facebook


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!