Nem vadásznak többé csukabálnára Izlandon

Végleg befejezik Izland25 ezer tonna hering pusztult el Izlandon. on a csukabálnaTöbb mint 300 bálnát ejtett el a japán bálnavadászflotta az Antarktiszt övező tengerekben. vadászatát – közölte az IFAW nemzetközi állatjóléti alap. A döntés hátterében azonban nem az egyre nagyobb nemzetközi felháborodás vagy az esetleges szankciók állnak, hanem az, hogy vadászatuk már nem jövedelmező, ami így helyi halászati vállatokIsmét versenybe szállnak egymással a legviccesebb állatfotók. bezárását eredményezte. Júniusban csupán hat csukabálnát ejtettek el, júliusban – a vadászati szezon csúcsán – egyet sem. Az izlandi halászok engedélyezett kvótája 262 példány.

Forrás: NOAAAz amerikai parti őrség 100 évvel ezelőtt elsüllyedt hajóját találták meg Kaliforniában.

A bálnavadászatTöbb mint 300 bálnát ejtett el a japán bálnavadászflotta az Antarktiszt övező tengerekben. 2003-as felújítása óta idén ölték le a legkevesebb csukabálnát, tavaly 17, előző évben 46 állatot ejtettek el. Gunnar Jonsson, az IP-Utgerd bálnavadász cég vezetője megerősítette az IWAF közleményét.

„A korábbinál jóval messzebbre kell eltávolodnunk a partoktól, ezért újabb emberekre lenne szükségünk, de az növeli költségeinket” – magyarázta.

Forrás: Brocken Inaglory/Wikimedia Commons

Európában Izland és NorvégiaNorvég geológusok a híres Szószék-szikla összeomlásától tartanak. az az ország, amely nem tartja magát az 1986-os nemzetközi bálnavadászati moratóriumhoz, és engedélyezi a csukabálnán kívül a barázdásbálna vadászatát is. A gyakorlatot rendszeresen bírálja az Európai Unió és az Egyesült ÁllamokVilágítótornyokat bocsátanak áruba az Egyesült Államokban. , utóbbi 2014-ben kereskedelmi szankciókkal is megfenyegette az atlanti-óceáni országot.

A csukabálna a legkisebb a hét nagy bálnafaj közül, legfeljebb 11 méteresre és nyolc tonnásra nő meg. JapánKereskedelmi forgalmazásra szánt rizst vetettek Fukusimában. szintén folytat bálnavadászatot, de kihasználja a moratórium egyik kiskapuját, amely lehetővé teszi a bálnavadászatot tudományos célból.

Forrás: Customs and Border Protection Service, Commonwealth of Australia/Wikimedia Commons


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!