Folyómederbe botlott a Curiosity a Marson

Nem tippeltek rosszul a NASAEddig sosem látott fotók kerültek elő a Challenger katasztrófájáról. szakemberei, amikor a CuriosityFolyékony víz lehet a Marson. leszállási helyét kiválasztották: a legfrissebb eredmények szerint a Gale-krátert több milliárd évvel ezelőtt egy folyó szelte ketté.

A feltételezést több bizonyíték is alátámasztja, de a fő érvet az a furcsa Kummakivi - egyensúlyozó kő Finnországban. halom rejtette, amit a MarsHatalmas szupervulkánok voltak a Marson. -járó már hetekkel ezelőtt kiszúrt. A Hottah becenevet kapott sziklaFöldünk csodálatos és gyönyörű helyei 1-1 fotón bemutatva. John Grotzinger, a projekt egyik mérnöke szerint úgy nézett ki, mintha valaki kalapáccsal verte volna szét. A szakember szerint a kődarab annyira elüt a marsi felszíntől, hogy az is természetesebb lenne, ha Los Angeles belvárosában bukkantak volna rá. A közelebbi vizsgálatok során kiderült, hogy a szikla valójában egy kisebb kavicsokból és szikladarabokból összeálló kompozit. A törmelékből összeálló szikla, avagy kavicskő alkotórészeit egyértelműen szél vagy vízEgyértelműen víz létezését bizonyítja a NASA által talált lelet a Marson. erodálta, csiszolta kerekre, viszont a méretek alapján biztos, hogy az előbbi kizárható: a szikla túl nagy ahhoz, hogy a szél megmozdítsa. Így csak egyetlen, a földi környezetben is jól megfigyelhető erő marad, a víz.

Curiosity a Marson

A feltevést megerősítette egy másik, Linknek elnevezett felfedezésAmerikai csillagászok bizonyítékot találhattak a legendák övezte kilencedik bolygó létezéséről. , ahol a Curiosity lemállott, a földre hullva kis halmot alkotó törmeléket talált, ami szintén kisebb, kerekdedre kopott kövekből állt. Rebecca Williams, az arizonai BolygóHatalmas szupervulkánok voltak a Marson. tudományi Intézet munkatársa elmondta, hogy mind a Link, mind a Hottah olyan anyagokból állt, amit korábban még nem láttak a Marson. A Goulburn-sebhelyben (vagyis ott, ahol a Curiosity leszállásakor használt fékezőrakéták lefújták a felszíni port) talált bizonyítékokkal együtt a mostani felfedezés azt jelenti, hogy a Curiosity valóban egy ősi folyómederbe botlott. A kavicsok mérete alapján a tudósok bokáig vagy csípőig érő, 3-4 kilométer óránkénti sebességgel haladó folyóra tippelnek.

Curiosity a Marson

A mostani felfedezés nem előzmény nélküli. A bolygó körül keringő műholdak már korábban is fényképeztek hordalékkúpra hasonlító képződményt a Curiosity landolási körzetének közelében. Mivel ezt a hordalékkúp több kisebb csatornából áll össze, a kutatók szerint kizárható, hogy egyetlen nagy vízlőket hozta volna létre, sokkal valószínűbb, hogy egy stabil, több ezer vagy millió éven át folyamatosan működő vízfolyam áll a háttérben.

A Curiosity nem áll meg, ezekben a percekben is halad elsődleges célja, a Glenelgnek nevezett terület felé. Ott további bizonyítékokat keres a víz korábbi jelenlétére, de útközben többször is megáll, hogy a fedélzetén található szenzorok és műszerek segítségével az élet nyomait kutassa a marsi felszínen.

Curiosity a Marson

Curiosity a Marson

Curiosity a Marson

Curiosity a Marson

Curiosity a Marson


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!