Egy orrszarvú és egy tengeri vidra keverékére hasonlított az ősi négylábú bálna

A bálna négylábú őse mintegy 43 millió évvel ezelőtt Afrikából úszott át Dél-Amerikába egy új tanulmány szerint. A kutatók PeruKülönleges szobrokra bukkantak Dél-Amerika legnagyobb prekolumbián romvárosában. partjain fedezték fel az őslény jó állapotban megmaradt csontjait: a keskeny fejű, erős farkú őslény olyan lehetett, mint egy orrszarvú és egy tengeri vidra keveréke.

“Először találtak bizonyítékot arra, hogy a Csendes-óceánban négylábú bálna élt egykor” – hangsúlyozta Olivier Lambert, a tanulmány vezető szerzője, a Belga Királyi Természettudományi Intézet paleontológusa.

A maradványok vizsgálata alapján született tanulmányt a Current Biology publikálta – számolt be róla a LiveScience.com tudományos portál.

Forrás: A. Gennari

“Ez a felfedezésSzörnyre emlékeztető, ősi óriásszalamandra maradványait fedezték fel. azok közé tartozik, amelyek rámutatnak, milyen keveset tudunk” – értékelte Jonathan Geisler evolúcióA teknősök páncéljának evolúciójához nyújt magyarázatot egy hatalmas ősi lelet. biológus és anatómus, a New York-i Műszaki Egyetem tudósa, aki nem vett részt a kutatásban.

A paleontológusok több mint egy évtizede folytatnak ásatásokat Peru partvidékén. Számos ősi tengeri emlős fosszilis maradványát sikerült megtalálniuk. A kutatásApró tengeri állat segíthet felmérni az óceánok műanyagszennyezettségét. vezetője elmondta, hogy valójában már nem gondolták, hogy túl sok felfedezni való maradt, amíg rá nem bukkantak egy állkapocsdarabra, nagyon hosszú fogakkal. A leletFarkasméretű vidrák éltek egykor Kínában. arra ösztönözte a kutatókat, hogy tovább keressenek.

“Rendkívüli pillanat volt, amikor megláttuk a hátsó lábak első darabjait, a comb- és a bokacsontokat. Bár sok millió éves csontokról van szó, amelyek darabokra törve kerültek elő, mégis jó állapotban maradtak fenn, és könnyű volt őket észrevenni a talajban, majd kiásni a maradványokat. Egymás után kerültek elő a csontok, és a kutatók egyik ámulatból a másikba estek” – idézte fel a tudós.

Forrás: Lambert et al./Current Biology
Forrás: Lambert et al./Current Biology

A csontmaradványok alapján az ősbálna mellső és hátsó végtagjai kis patákban végződtek. A csontvázAz eddigi legnagyobb T. rexet fedezték fel kanadai tudósok. összeállításakor a csípő- és végtagszerkezet úgy nézett ki, mint egy szárazföldi állaté. Hosszú végtagjai és nagy farokcsontjai egy vidráéhoz hasonlítottak, ami azt sugallta, hogy jó úszó lehetett az őslény. A paleontológusok az úszó-sétáló bálnának a Perefocetus pacificus nevet adták, ami azt jelenti: “az utazó bálna, amely elérte a Csendes-óceánt”.

“Most már tudjuk, hogy még képes volt a szárazföldi mozgásra, de farkát is erőteljesen használta már az úszáshoz” – magyarázta Lambert hozzátéve, hogy ez az első nyoma egy négylábú bálnának a Csendes-óceán és az egész északi félteke térségében.

Korábban a tudósok úgy vélték, a bálnákFolytatódik a cetek tömeges partra vetődése Új-Zélandon. ősei Afrikát elhagyva Észak-Amerikába mentek, onnan jutottak tovább Dél-Amerikába és a világ más tájaira. Lambert és kutatócsoportja azonban a lelet révén arra a következtetésre jutott, hogy a kétéltű bálnák az Atlanti-óceán déli részén átúszva előbb Dél-Amerikába jutottak és csak ezt követően érték el Észak-Amerikát és a világ más tájait.


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!