Egy orrszarvú és egy tengeri vidra keverékére hasonlított az ősi négylábú bálna

A bálna négylábú őse mintegy 43 millió évvel ezelőtt Afrikából úszott át Dél-Amerikába egy új tanulmány szerint. A kutatók PeruKülönleges szobrokra bukkantak Dél-Amerika legnagyobb prekolumbián romvárosában. partjain fedezték fel az őslény jó állapotban megmaradt csontjait: a keskeny fejű, erős farkú őslény olyan lehetett, mint egy orrszarvú és egy tengeri vidra keveréke.

“Először találtak bizonyítékot arra, hogy a Csendes-óceánban négylábú bálna élt egykor” – hangsúlyozta Olivier Lambert, a tanulmány vezető szerzője, a Belga Királyi Természettudományi Intézet paleontológusa.

A maradványok vizsgálata alapján született tanulmányt a Current Biology publikálta – számolt be róla a LiveScience.com tudományos portál.

Forrás: A. Gennari

“Ez a felfedezésTöbb ezer ismeretlen mikroorganizmust fedeztek fel az óceánok mélyén. azok közé tartozik, amelyek rámutatnak, milyen keveset tudunk” – értékelte Jonathan Geisler evolúcióA teknősök páncéljának evolúciójához nyújt magyarázatot egy hatalmas ősi lelet. biológus és anatómus, a New York-i Műszaki Egyetem tudósa, aki nem vett részt a kutatásban.

A paleontológusok több mint egy évtizede folytatnak ásatásokat Peru partvidékén. Számos ősi tengeri emlős fosszilis maradványát sikerült megtalálniuk. A kutatásA macskák képesek megkülönböztetni az emberek által kimondott szavakat. vezetője elmondta, hogy valójában már nem gondolták, hogy túl sok felfedezni való maradt, amíg rá nem bukkantak egy állkapocsdarabra, nagyon hosszú fogakkal. A leletRégészeti kincsek kerültek elő a megapadt Dunából. arra ösztönözte a kutatókat, hogy tovább keressenek.

“Rendkívüli pillanat volt, amikor megláttuk a hátsó lábak első darabjait, a comb- és a bokacsontokat. Bár sok millió éves csontokról van szó, amelyek darabokra törve kerültek elő, mégis jó állapotban maradtak fenn, és könnyű volt őket észrevenni a talajban, majd kiásni a maradványokat. Egymás után kerültek elő a csontok, és a kutatók egyik ámulatból a másikba estek” – idézte fel a tudós.

Forrás: Lambert et al./Current Biology
Forrás: Lambert et al./Current Biology

A csontmaradványok alapján az ősbálna mellső és hátsó végtagjai kis patákban végződtek. A csontvázAz eddigi legnagyobb T. rexet fedezték fel kanadai tudósok. összeállításakor a csípő- és végtagszerkezet úgy nézett ki, mint egy szárazföldi állaté. Hosszú végtagjai és nagy farokcsontjai egy vidráéhoz hasonlítottak, ami azt sugallta, hogy jó úszó lehetett az őslény. A paleontológusok az úszó-sétáló bálnának a Perefocetus pacificus nevet adták, ami azt jelenti: “az utazó bálna, amely elérte a Csendes-óceánt”.

“Most már tudjuk, hogy még képes volt a szárazföldi mozgásra, de farkát is erőteljesen használta már az úszáshoz” – magyarázta Lambert hozzátéve, hogy ez az első nyoma egy négylábú bálnának a Csendes-óceán és az egész északi félteke térségében.

Korábban a tudósok úgy vélték, a bálnákFolytatódik a cetek tömeges partra vetődése Új-Zélandon. ősei Afrikát elhagyva Észak-Amerikába mentek, onnan jutottak tovább Dél-Amerikába és a világ más tájaira. Lambert és kutatócsoportja azonban a lelet révén arra a következtetésre jutott, hogy a kétéltű bálnák az Atlanti-óceán déli részén átúszva előbb Dél-Amerikába jutottak és csak ezt követően érték el Észak-Amerikát és a világ más tájait.


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!