Az agy gyógyulását segítő új idegsejttípust fedeztek fel magyar kutatók

Az agysérülés gyógyításGyógyíthatóvá válik a sclerosis multiplex. ának lehetőségeit segítheti a Semmelweis Egyetem kutatóinak felfedezése, akik olyan új idegsejtcsoportot írtak le az agyvelőben, amelyek arra szolgálnak, hogy egy adott célterület felé irányítsák az újonnan képződő sejteket – közölte az egyetem és az MTA. Az új típusú sejtek “alagutakat” képezve segítik a születő idegsejtek célba jutását egy olyan fehérje segítségével, amelyet a daganatsejtek egyik félelmetes fegyvereként ismertek korábban – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.

Az ELTEA kutyák is képesek "mentális időutazásra". Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézete docensének, Alpár Alánnak a vezetésével a Nemzeti Agykutatási Program keretében végzett kutatásÉrzelmi testtérképet készítettek finn kutatók. eredményeit a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című rangos multidiszciplináris folyóiratban tették közzé.

agy-2

Az emberi agyEgy idő után érzéketlenné válik az agy a hazudozásra. regenerációs képessége a test más szöveteihez képest kicsi, azonban ma már közismert, hogy kevés helyen és korlátozott számban ugyan, de születnek benne új idegsejtek. Ezek a sejtek miután megszülettek, rendeltetési helyükre vándorolnak. Az ELTE kutatói e vándorlás folyamatát vizsgálták. Ehhez a patkány szaglórendszerében leltek kísérleti modellre: itt az agykamrák falában viszonylag nagy mennyiségben születnek új idegsejtek, amelyek a megfigyelések szerint csőszerű “alagutakban” jutnak el rendeltetési helyükre. A szakemberek felfedezték, hogy az új sejtek vándorlását egy külön erre a célra specializálódott idegsejttípus segíti: ilyen sejtek veszik körbe hagymahéjszerűen a vándorlási útvonalat, vagyis ezek alkotják a megfigyelt “alagutakat”.

idegsejtA vándorlást segítő sejtek aktivitásának változása mikroszkópos felvételeken
Forrás: Semmelweis Egyetem/Alpár Alán

Ezekről az újonnan felfedezett sejtekről az is kiderült, hogy külső ingerekre igen erősen reagálnak, a secretagonin nevű fehérje jóvoltából. Ez a fehérje igen érzékeny az idegrendszerben fontos szerepet betöltő kalciumionok koncentrációjának változásaira, és képes a sejtben lejátszódó válaszfolyamatokat szabályozni. A kutatók azt is észrevették, hogy e sejtek többen vannak, mint azt korábban gondolták, azonban nagy részük egyfajta készenléti állapotban várja, hogy szükség legyen a segítségére. Amikor az agyszövetben sérülés történik, és az újonnan születő idegsejteknek gyorsan rendeltetési helyükre kell jutniuk, a secretagonin mennyisége megnő ezekben a vándorlást segítő sejtekben, vagyis érzékenyebbek lesznek a környezetükre. A kutatók megfigyelték, hogy e különleges sejtek ilyenkor nemcsak az “alagút” falában, de a belsejében is felbukkannak, mintegy útjelző rendszert alkotva a vándorló új idegsejtek számára.

A szakemberek kimutatták, hogy az azonosított speciális idegsejttípus különösen nagy számban van jelen emberi magzatokban, és arra is fény"Mesterséges nap" segítségével akarnak környezetbarát üzemanyagot előállítani. derült, hogy az emberi szaglórendszerben még idős korban is megtalálhatók. Most azt vizsgálják, megtalálható-e, beindítható-e ez a vándorlást segítő mechanizmus az agyvelő más területein is. Ha egy erre alkalmas mesterséges mikrokörnyezetet tudnának létrehozni, az a kutatók szerint új távlatokat nyithatna a sérült agyszövet helyreállításában.


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!