A londoni földalatti postavasút

LondonÜvegpadlót kapott a Tower Bridge. bonyolult metróKáosz a São Paulo-i metróban. rendszerével párhuzamosan 1915-ben egy másik, sokak által nem ismert alagutat is elkezdtek építeni, melynek rendeltetése a brit fővárosNicosia - Ciprus kettéosztott fővárosa. keleti és nyugati oldalán található küldemény-szétválogató postahivatalok közötti levélszállítás volt.

A földalattiA világ legelső metrójának építése 1861-ben. postavasútSzent fa az út közepén.  ötlete 1911-ben merült fel először, mivel a felszíni forgalmi torlódások jelentős késéseket okoztak a levelek és csomagok kézbesítésében. Az építkezés pár évvel később kezdődött, de az első világháború kirobbanásakor félbeszakadt. A vonal már ekkor is hasznosnak bizonyult, hiszen ekkor a járatokat értékes műkincsekMegtalálhatták a náci aranyvonatot. tárolására használták.

A fővonal 21 méterrel van a földLondon és New York is víz alá kerülne, ha elolvadnának a jégtakarók. alatt, átmérője 2,7 méter, és összesen 10,5 kilométer hosszú. Először 1927-ben, a karácsonyi küldemények szállításVeszélyes, olykor fertőző anyagokat rejtenek a Kínába légipostával feladott csomagok. ára használták a vezető nélküliFélreállította egy rendőr a Google egyik vezető nélküli autóját. villamosA budapesti vízilabda Eb alkalmából útjára indult a szurkolói villamos. vonatokból álló flottát.

Vezető nélküli kocsikkal a levélválogató postákat kötötték össze egymással.

A postavasúttal 2003-ig szállítottak napi 22 órában leveleket és postai küldeményeket, de a század végére már sokkal drágább volt az üzemeltetése, mintha a felszínen szállították volna a leveleket, így végül bezárták az alagutat.

London önkormányzata azt tervezi, hogy a vonalat hamarosan megnyitja a turisták számára, így évek kihasználatlansága után az alagútban közlekedő postavonat látogatható lesz az új Postamúzeum részeként.

A látogatók a régi vonal egy szakaszának beutazása mellett egy kiállíFelépült a tóba esett fiú, aki negyven percet töltött a víz alatt. térré átalakított szerelőállomást is bejárhatnak.

Az igazgató szerint az egyik legnehezebb feladat az volt, hogy módot találjanak arra, miként lehet embereket utaztatni kényelmesen és veszély nélkül a szűk járatokban, amelyeket egyáltalán nem erre terveztek.

Különlegessé teszi a postavonatot az is, hogy a többi londoni metróvonaltól eltérően itt egyáltalán nem lehet patkányokkal találkozni. “Ez egy rágcsálómentes állomás, ami szokatlan London alatt” – jegyezte meg Adrian Steel, aki szerint “mivel nem szállítottak embereket a vonaton, nem akadt élelem sem az egerekEgereket klónoztak a rágcsálók saját vizeletéből nyert sejtek felhasználásával. és patkányok számára”.


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!