A legnagyobb hiperinflációk a világon

Általában a havi 50%-nál nagyobb árszínvonal-emelkedést nevezzük hiperinflációA trillió dolláros kampány. nak. A pénzPénzváltók Szomáliföldön. értéktelenné válik, nem látja el vagyontartási, értékmérő és csereeszköz szerepét. A gazdaságA világ legnagyobb hiperinflációja Magyarországon. hatékonysága csökken, mert az emberekA világ 5 legbizarrabb pechsorozata. idejét termelés helyett az infláció miatti tevékenységek töltik ki. Az állam adóbevételei visszaesnek, mert az adómegállapítás és adóbefizetés közti időben az adó reálértéke drasztikusan csökken. A hiperinfláció agazdaság összeomlásának jele, ilyenkor a fiskális politika alapvető átalakítására van szükség.

A legtöbb hiperinflációt az indítja el, hogy az államnak nincs elegendő bevétele. A költségvetési hiányt általában hitelekből fedezik, de ha egy állam nem tud hitelt felvenni, például mert a hitelezők túl kockázatosnak tartják, akkor kénytelen növelni a pénzkibocsátást, magyarul pénzt nyomtatni. Ha a jegybank megfelelő (aranyMennyi arany van összesen a világon?. -, áru- vagy egyéb) fedezet nélkül nyomtat pénzt, akkor az elértéktelenedik, ami inflációA világ legnagyobb hiperinflációja Magyarországon. t okoz. Emiatt az adóbevételek reálértéke csökken, a hiány tovább emelkedik, ezért az állam kénytelen még több pénzt kibocsátani, ami tovább gerjeszti az inflációt. A folyamat öngerjesztő, a végeredmény hiperinfláció.

A németországi hiperinfláció

Az első világháború után több országban is hiperinfláció alakult ki. Németországban a pénzromlás mértéke elérte a havi 3,25 millió százalékot (az árak 49 óránként duplázódtak). Németországot a győztes hatalmak kártérítésre kötelezték, de mivel nem fizetett, megszállták az ipari központjait. A kieső bevétel pótlására kezdett a kormány fedezet nélkül pénzt nyomtatni, ami végül hiperinflációba torkollott.

Infláció

A bankok előtt kígyózni kezdtek a sorok, a kínzó pénzhiány orvoslására az emberek először betétjeiket vették ki.

Infláció

A bankjegyekA legérdekesebb és legfurcsább papírpénzek. tárolása, mozgatása egyre nagyobb energiát igényelt.

Infláció

Infláció

Infláció

Infláció

Fizetéskor az időrabló számolás helyett, inkább súlyra mérték a bankjegyeket.

Infláció

A váróteremben egy tábla kéri, hogy a páciensek hozzanak magukkal a fűtéshez szenet.

9

Az új német márka megjelenése után a bankjegyek alternatív felhasználása.

10

Az új német márka megjelenése után a bankjegyek gyújtósként való felhasználása.

A magyar hiperinfláció

A történelem legnagyobbAllure of the Seas - a világ legnagyobb utasszállító óceánjáró hajója. áremelkedése Magyarországon volt a második világháború után. A havi infláció megközelítette a 41900 billió (4,19 x 1016) százalékot, az árak 15 óránként duplázódtak. 1946. augusztus 1-jén a pengőt leváltotta a forint, ekkor 400 000 000 000 000 000 000 000 000 000 pengő ért egy forintot. A gyors drágulás a vesztett háború, a kifosztott államkassza és az elégtelen termelés törvényszerű következménye volt, ugyanúgy, mint a mind magasabb címletű pénzek kibocsátása s a nyomasztó pénzhiány enyhítésére a „bankóprés” beindítása. Az infláció ütemét jellemzi egy akkori középvezetési beosztásban lévő ember elbeszélése is: a talicskányi egynapi fizetését munkaA világ 5 legjobb munkája. után sietve hazatolta, de felesége egy óra múlva már csak két tojást kapott érte. Az árak alakulására példaként egy korabeli háztartási naplóból idézünk: 1 kilogramm kenyér ára 1945 augusztusában 6 pengő, októberben 27, novemberben a hó elején 80, a végén 135, december első felében 310, második felében 550, 1946 januárjában hó elején 700, a végén 7000, május elején 8 000 000, a végén 360 000 000, júniusban 5 850 000 000 pengő volt. 1946. augusztus 1-jén jött a forint. A pengő és a forint átváltási aránya: 400 ezer kvadrillió pengőért (4*1029) lehetett egy darab új egyforintos érmét kapni.

18

Rágyújtás egy elértéktelenedett 1 Milliárd pengőssel.

19

1946. augusztus 1-jén jött a Forint. Utcaseprő takarítja az eldobált papírdarabokat.

20

A legnagyobb forgalomba került bankjegy. Százmillió Billpengő, azaz Billiószor százmillió.

21

1946. A világ legnagyobb címletű bankjegye. Már nem került forgalomba.

A Jugoszláv hiperinfláció

Jugoszláviában 1993. október 1. és 1994. január 24. közötti időszakban 5 billiárd százalék volt az infláció. A délszláv háború  közepén 1994 januárjában 313 millió százalékkal emelkedtek az árak Jugoszláviában, azaz naponta 64,6 százalékkal drágult minden. A jugoszláv hiperinfláció fő oka a háború volt, mely a térség minden országát érzékenyen érintette. A háború mellett rengeteg kormányzati hiba vezetett a világtörténelem harmadik legnagyobb áremelkedéséhez.

24

A zimbabwei  hiperinfláció

 A dollár ZimbabweBíróság elé állították az orvvadász fogorvos cinkosait.  hivatalos fizetőeszköze volt 2009-ig. Váltópénze a cent, melyet 100 az 1-hez váltanak. Jelölésére a $ jelet vagy azért, hogy megkülönböztessék a többi dollár nevű pénztől, a Z$ jelkombinációt használják. Jelenleg hiperinfláció sújtja, használatát felfüggesztették. Az infláció kordában tartására irányuló erőfeszítések, illetve a 2006-ban, 2008-ban és 2009-ben végrehajtott háromszori denomináció ellenére 2009. április 12-én gyakorlatilag megszüntették a nemzeti valuta használatát. Ez azután következett be, hogy a zimbabwei központi bank 2009 januárjában törvényessé tette a külföldi fizetőeszközMegújulnak a 2000 és az 5000 forintos címletű bankjegyek. ök használatát a pénzügyi műveletekben. Jelenleg Zimbabwében mindenféle pénzügyi műveletre külföldi fizetőeszközt használnak, köztük a dél-afrikai randot, a botswanai pulát, az angol fontot, az eurót és az amerikai dollárt. A hivatalos inflációs ráta: 1998-ban 32%, 2004-ben 133%, 2005-ben 585%, 2006-ban közel 1000% volt. 2007 májusában az infláció 3731,9% volt. 2008. októberében 231.000.000% volt.

22

23

Forrás: wikipedia.hu , wikipedia.hu
Szöveg: JTom | Forrás:RitkánLáthatóTörténelem

Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!