A grönlandi bálna zenei repertoárja egyedülálló a cetek világában

A grönlandi bálnaÓceáni zajszennyezés - elhallgat a bálnák éneke, ha hajó közeledik. annyiféle dallam kibocsátására képes, hogy muzikalitása egyedülálló a cetekTöbb mint 150 cet vetődött partra Ausztráliában. világában – számolt be a BBC egy új kutatásValójában nem egy, hanem négy zsiráffaj létezik. eredményéről. Sokáig a hosszúszárnyú bálnaSuttogva kommunikálnak egymással a hosszúszárnyú bálnák és borjaik. „éneke” kapta a legtöbb figyelmet, most azonban kiderült, hogy a Jeges-tengerA Földközi-tengerben a legmagasabb a világon a műanyagrészecskék koncentrációja. vizében élő grönlandi bálna zenei repertoárja sokkal szélesebb.

Forrás: Bowhead Whale Research Drone Video

A Spitzbergák mellett élő bálnapopulációt vizsgáló kutatók kimutatták, hogy az állatok dallamos hívóhangjaik olyan változatosak lehetnek, mint az énekesmadaraké. Ez a tulajdonságuk egyedülállóvá teheti őket a cetek, talán még az emlősök között is. A kutatás három éve alatt a Spitzbergák közelében élő populáció 184 különböző dallamtípusát észlelték. A vokalizációkat napi 24 órán át, mindhárom év csaknem teljes téli időszakában regisztrálták.

Forrás: Kit Kovacs/Norwegian Polar Institute

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmány vezető szerzője, Kate Stafford szerint a grönlandi bálnákSuttogva kommunikálnak egymással a hosszúszárnyú bálnák és borjaik. ábécéjének több ezer betűje lehet. “A dalaik olyanok, mint a klasszikus zene, nagyon rendezettek. 20-30 percig is tarthat egy-egy ének, mert ugyan egy dallam hossza 45 másodpercestől a kétpercesig terjed, azt folyamatosan ismétlik” – mondta.

Forrás: flickr/Bering Land Bridge National Preserve
Forrás: Wikimedia Commons/ria.ru/Olga Shpak

A hosszúszárnyú bálnáról úgy tudni, ugyanazt a dallamot énekli egy évszakon keresztül, a grönlandinál egy-egy dallamtípus csak pár órán vagy napon át tart, mielőtt változna. Ugyan keveset tudni a grönlandi bálnáról, ám a szerzők úgy vélik, a hímek valószínűleg nem énekelnek a szaporodási időszakban.

A grönlandi bálna akár fél méter vastag jégpáncélt is képes áttörni, élettartama 200 év is lehet. Bármennyire félelmetesnek tűnik, igen vastag zsírja miatt a Spitzbergák környékén élő populációra már az 1600-as évek óta vadásznak. Egyedszámuk lecsökkent, az életterüket jellemző zord természeti környezet pedig nem vonzotta a kutatókat, hogy tanulmányozzák őket, ezért őrizték sokáig titokzatosságukat.

Az alaszkai őslakosoktól származó ismeretek miatt a nyugat-arktiszi populációt jobban ismeri a tudomány. A Spitzbergák melletti populáció nagyságát nem tudták megmérni, korábbi munkákra hagyatkozva úgy vélik, legalább 343-an vannak. A kutatók szeretnék az egyes példányok énekét megismerni, és arról is többet akarnak tudni, melyikük milyen céllal énekel. „Nehéz lesz ezt a rejtélyt megfejteni, ám az is nagy eredmény, hogy képesek vagyunk a jégJégpáncélba vontak egy kísérleti erdőt Amerikában. alatt hallgatózni ezen az isten háta mögötti helyen” – tette hozzá Stafford.

Phys.org, Biology Letters, BBC, MTI


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!