A Föld legmagányosabb fája jelezheti az antropocén kor kezdetét

A FöldAttenborough és bolygónk csodái - hazánkban is vettek fel jeleneteket a lenyűgöző természetfilmhez. legmagányosabbnak nevezett fája, a dél-tengeri Campbell-szigetAz űrből származó, ritka anyagra bukkantak egy skót szigeten. lucfenyője világosan őrzi évgyűrűiben az ötvenes és hatvanas évek atomkísérleteinek radioaktív nyomait, ezzel jelezheti az antropocén kor kezdetét – írta a BBC hírportálja. Az antropocén elnevezésű, javasolt új földtörténeti kort onnan számítanák, amikor az emberi tevékenység hatása a Föld élővilágára hirtelen intenzívvé és globálissá válik. A kor a második világháború után indult, és jól jellemzi például a műanyaggyártás robbanásszerű növekedése.

Forrás: Canterbury Horticultural Society

A tudósok azt keresik, mi lehetne az a mérföldkő, amely az új korszak kezdetét jelzi. Chris Turney, az ausztrál Új-dél-walesi Egyetem tudósa és kollégái szerint a Campbell-szigeti magányos szitka luc (Picea sitchensis) évgyűrűinek kémiája kitűnően mutatja a korszakváltást.

“Komoly jelöltünk ez a fa a korszakkezdő szerepre. Olyasvalaminek kell lennie, amely a globális hatást érzékelteti. Az északi félteke élővilágában található lenyomatok az emberi tevékenység minden fontosabb állomását jelzik. Ez a fenyőfa viszont azt szimbolizálja, milyen messzire hat az emberi tevékenység, hogy még ez a minden településtől távol eső fenyő is viseli a nyomát” – mondta Turney a BBC-nek.

Forrás: Pavla Fenwick

A szitka luc nem is honos a Campbell-szigeten, amely Új-Zéland déli csücskétől mintegy 600 kilométerre helyezkedik el. A fenyő természetes élőhelye északabbra van, ezt a példányt 1905 körül ültették el, talán egy nagyobb ültetvényt akartak kialakítani. Legközelebbi “társa” 200 kilométerre északnyugatra, az Auckland-szigeteken áll.

Turney és kollégái mintát vettek a széles, világosan elkülönülő évgyűrűkből álló törzsből és megvizsgálták a gyűrűk kémiai jellemzőit. A radiokarbon, vagyis a C14 izotóp mennyisége hirtelen megnövekszik az 1965-ös év második felét képviselő évgyűrűben, ami a hidegháborús atomkísérletek kétségtelen jele, ugyanis a nukleáris tesztek megkétszerezték a légköri radiokarbon mennyiségét. A radiokarbont a fa szén-dioxidként, fotoszintézissel építette a szervezetébe.

Mark Maslin, a Scientific Reports című tudományos lapban ismertetett kutatásKét agyi terület felelős a halogatásért. brit résztvevője elmondta, hogy az évgyűrű későbbi, mint a légköri nukleáris kísérletek 1963-as tilalma, ám jól mutatja, hogy a korábbi robbantások maradványai az egész bolygóFagyos szuperföldet fedeztek fel a Föld szomszédságában. t szennyezték és még a bioszférába is beépültek. “Ha az antropocén kezdő eseménye az úgynevezett nagy akceleráció, akkor ez a fa hordozza a tökéletes lenyomatot. Még izgalmasabb, hogy ezt a szitka lucot is az ember ültette oda, ahol magáRejtélyes tó keletkezett a tunéziai sivatagban. l nem nőtt volna, ettől lett olyan erőteljes emléke annak, amit a Földdel tettünk” – monta Maslin.

 Scientific Reports, UNSW, MTI


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!