A Föld legmagányosabb fája jelezheti az antropocén kor kezdetét

A FöldMegfejtették a napkitörések titkát. legmagányosabbnak nevezett fája, a dél-tengeri Campbell-szigetAz űrből származó, ritka anyagra bukkantak egy skót szigeten. lucfenyője világosan őrzi évgyűrHatalmas károkat okozhat az űrszemét. űiben az ötvenes és hatvanas évek atomkísérleteinek radioaktív nyomait, ezzel jelezheti az antropocén kor kezdetét – írta a BBC hírportálja. Az antropocén elnevezésű, javasolt új földtörténeti kort onnan számítanák, amikor az emberi tevékenység hatása a Föld élővilágára hirtelen intenzívvé és globálissá válik. A kor a második világháború után indult, és jól jellemzi például a műanyaggyártás robbanásszerű növekedése.

Forrás: Canterbury Horticultural Society

A tudósok azt keresik, mi lehetne az a mérföldkő, amely az új korszak kezdetét jelzi. Chris Turney, az ausztrál Új-dél-walesi Egyetem tudósa és kollégái szerint a Campbell-szigeti magányos szitka luc (Picea sitchensis) évgyűrűinek kémiája kitűnően mutatja a korszakváltást.

“Komoly jelöltünk ez a fa a korszakkezdő szerepre. Olyasvalaminek kell lennie, amely a globális hatást érzékelteti. Az északi félteke élővilágában található lenyomatok az emberi tevékenység minden fontosabb állomását jelzik. Ez a fenyőfa viszont azt szimbolizálja, milyen messzire hat az emberi tevékenység, hogy még ez a minden településtől távol eső fenyő is viseli a nyomát” – mondta Turney a BBC-nek.

Forrás: Pavla Fenwick

A szitka luc nem is honos a Campbell-szigeten, amely Új-Zéland déli csücskétől mintegy 600 kilométerre helyezkedik el. A fenyő természetes élőhelye északabbra van, ezt a példányt 1905 körül ültették el, talán egy nagyobb ültetvényt akartak kialakítani. Legközelebbi “társa” 200 kilométerre északnyugatra, az Auckland-szigeteken áll.

Turney és kollégái mintát vettek a széles, világosan elkülönülő évgyűrűkből álló törzsből és megvizsgálták a gyűrűk kémiai jellemzőit. A radiokarbon, vagyis a C14 izotóp mennyisége hirtelen megnövekszik az 1965-ös év második felét képviselő évgyűrűben, ami a hidegháborús atomkísérletek kétségtelen jele, ugyanis a nukleáris tesztek megkétszerezték a légköri radiokarbon mennyiségét. A radiokarbont a fa szén-dioxidként, fotoszintézissel építette a szervezetébe.

Mark Maslin, a Scientific Reports című tudományos lapban ismertetett kutatásA csimpánzok is szoktak csalódni. brit résztvevője elmondta, hogy az évgyűrű későbbi, mint a légköri nukleáris kísérletek 1963-as tilalma, ám jól mutatja, hogy a korábbi robbantások maradványai az egész bolygóNASA: a Marsra lépést nem kerülheti el az ember. t szennyezték és még a bioszférába is beépültek. “Ha az antropocén kezdő eseménye az úgynevezett nagy akceleráció, akkor ez a fa hordozza a tökéletes lenyomatot. Még izgalmasabb, hogy ezt a szitka lucot is az ember ültette oda, ahol magáRejtélyes tó keletkezett a tunéziai sivatagban. l nem nőtt volna, ettől lett olyan erőteljes emléke annak, amit a Földdel tettünk” – monta Maslin.

 Scientific Reports, UNSW, MTI


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!