Szabadság kiadása ügyvéd szemmel: a legfontosabb tudnivalók

Számos munkáltató találkozik szinte naponta hasonló kijelentésekkel, mint: „Szabadságot vettem ki jövő hétre! ” „Nem vettem ki minden szabadnapomat, majd kifizetik az év végén!” „Maradt még 5 nap szabadságom tavalyról!”. De vajon ezek mennyire állják meg a helyüket jogilag? Cikkünkben Dr. Andirkó Balázs debreceni ügyvéd ismertette a szabadságokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Pontosan hány nap szabadság jár a munkavállalónak?

A Dr. Andirkó Ügyvédi Iroda alapítója leszögezi, hogy a munkavállaló számára rendelkezésre álló szabadnapok pontos számát a Munka Törvénykönyve (Mt.) határozza meg. Ez igaz mind teljes, mind részmunkaidős állás esetében. Amennyiben a munkaviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg, úgy az alkalmazott részére a szabadság arányos része jár. Főszabály szerint mindenkinek 20 nap alapszabadság jár, amihez hozzájönnek az esetleges pótszabadságok – utóbbi járhat például életkor, gyermekek, veszélyeztető munkakör vagy megváltozott munkaképesség alapján is. 

Az ügyvéd kitér a próbaidő alatt kivett szabadnapokra is: „Tévhit, hogy ilyenkor nem lehet elmenni szabadságra – egy nyári munkahelyváltás esetén egy előre rögzített nyaralást ugyanis akár méltányolhat is a munkáltató. Az már más kérdés, hogy érdemes-e rögtön az új munkahelyen szabadsággal kezdeni a munkába állást.”

 A szabadság kiadása, megváltása és csúsztatása

Dr. Andirkó Balázs tapasztalatai alapján úgy véli, hogy a legtöbb munkahelyen rugalmasan kezelik a szabadság kiadását. Hangsúlyozza azonban, hogy ez a gyakorlat nincs összhangban az Mt. által előírt szabályokkal – a törvény szerint a munkavállaló teljes szabadságából összesen 7 nappal rendelkezik saját döntése alapján, amelyek kivételéről a szabadság kezdete előtt 15 nappal köteles tájékoztatni a munkáltatót, aki viszont szabadon dönthet a fennmaradó szabadnapokról. Vagyis egy „kötelező kéthetes nyári leállás” esetén nem követ el jogsértést a munkáltató, ha elküldi munkavállalóit szabadságra.

A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan veszélyeztető ok miatt módosíthatja a szabadságok kiadásának időpontját. Ez vonatkozik a szabadság kezdeti és végpontjának megváltoztatására, valamint a már megkezdett szabadság megszakítására és visszahívására is. A törvény pontosan nem határozza meg ezen okokat, ilyenkor mindig egyedileg kell mérlegelni – elfogadható indokként említhető például egy nagyon súlyos üzemzavar. 

„Ami a ki nem adott szabadságok pénzbeli megváltását, valamint a szabadnapok következő évre történő átcsúsztatását illeti, mindkettőnél ugyanaz a válasz adható: főszabály szerint nem lehetséges. Kivételt jelent ez alól előbbinél, ha megszűnik a munkaviszony és a munkáltató nem adta ki az arányos szabadságot. A szabadság átcsúsztatására jövő évre is csak kivételes esetekben van mód (például ha a munkavállaló munkaviszonya október 1-én vagy azután keletkezett), miután a szabadnapokat abban az évben kell kiadni, amelyben az a munkavállalónak jár. 


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!