Az emberiség környezetszennyező hatását az elmúlt évtizedekben ugyan korlátozások közé szorították, azonban ezek az intézkedések még mindig elhanyagolható mértékűnek nevezhetők a tényleges problémák nagy egészéhez mérten. Bár a legtöbb helyen jellemzően csak a légszennyezésről esik szó, azonban a talajszennyezés legalább akkora méreteket ölt, hosszabb távon pedig a termőföldek látják majd kárát, melyek az emberiség fennmaradásának tekintetében elengedhetetlen fontosságúak.
A talajszennyezés típusairól
Nagy általánosságban a talajszennyezést két főbb kategóriába sorolhatjuk, ezáltal beszélhetünk
- pontszerű;
- és nem pontszerű típusokról.
A pontszerűek a kifejezetten regionális, csak egy adott helyen jellemző problémát jelzik – például egy felborult olajszállító kamion kiömlött tartalmának környezetét értjük itt –, míg a nem pontszerű típusok jellemzően bárhol előfordulhatnak, és kisebb-nagyobb területeket egyaránt lefedhetnek.
Utóbbi kategóriába sorolhatjuk a cikkünk kapcsán különösen problémásnak nevezhető mezőgazdasági talajszennyezéseket is. Ez az iparág különösen sok fejtörést okoz ebből a szempontból, hiszen a műtrágyák, a talajjavítók, a különféle vegyszerek, de maga a hígtrágya is jelentős mértékben szennyezheti a földfelszínt. Ezek a toxikus anyagok ideig-óráig ugyan növelik a föld termeléshozamát, azonban hosszabb távon teljesen kiszipolyoznak belőle mindent, amivel művelésre, ezáltal növénytermesztésre alkalmatlan területek jönnek létre.
Nyilvánvaló, hogy a probléma szempontjából egészen mindegy, milyen hatás idézi elő ezt a jelenséget, a szennyezett talajt újra meg kell tisztítanunk ahhoz, hogy azt ismét visszahódíthassa magának a természet. Hogy milyen módszerek jöhetnek szóba ebből a szempontból?
Talajtisztítás környezetbarát eljárásokkal
A szennyezett talajszint megtisztítására a tudomány rengeteg módszert ismer. Léteznek fizikai-, kémiai- és biológiai eljárások, de bármelyiket is alkalmazzuk, mindig vegyük figyelembe a föld öntisztuló tulajdonságát, ami természetesen csak enyhébb esetekben jó megoldás, bizonyos küszöbértékek felett azonban már szükség lesz a közbeavatkozásra. A hatékony talajtisztításhoz mindig fontos ismerni a szennyezés módját, mértékét és formáját, hiszen amennyiben olyan anyagok kerültek a talajba, melyeket a növények nem tudnak felvenni, attól még képesek fejlődni, akkor az közvetlenül nem jelent veszélyt. Ilyen például a nyers fém- vagy üveghulladék, mely közvetlenül nem akadályozza a természet burjánzását.
Talajkitermelés nélküli módszerek
A téma kapcsán nagyon lényeges kiemelni, hogy ma már rengeteg olyan eljárásmód létezik a szennyezett talaj megtisztítására, melyekhez nincs szükség a problémás réteg kitermelésére, avagy a talajcserére. Ide sorolható például az átlevegőztetés, a hőbontás, a mosás, a rögzítés, a lekötés vagy éppen a biológiai lebontás. Ezek a megoldások jellemzően csak olyan helyeken és helyzetekben alkalmazhatók, amikor nincs lehetőség a talajszint kiemelésére, hiszen alapvetően költséges eljárásmódokról beszélünk, melyek többnyire ökológiai szempontból is megkérdőjelezhetők.
Ez nem meglepő, hiszen a tisztítás ilyenkor is gyakran vegyszerekkel történik, a kimosás vagy a tömörítés pedig rendkívül káros hatást gyakorolhat a földfelszín alatti élővilágra, akárcsak a magas hőmérsékleten való kezelés, mely a fizikai és a kémiai tulajdonságokat is képes módosítani odalent. Az ilyen módszerekkel kezelésbe vett talaj gyakran csak évek után képes teljesen regenerálódni, illetve visszanyerni egykori tápanyagértékét és termelőképességét, de a szennyezés mértékétől és típusától függően az is előfordulhat, hogy ezek a régiók már nem lesznek alkalmasak többé mezőgazdasági termelésre.
Az elhangzottakon felül létezik ma már egy úgynevezett fitoremediáció gyűjtőnév alatt ismert módszer, mely nemcsak olcsó, hanem egyben ökológiai szempontból sem lehet megkérdőjelezni. A technológia lényege, hogy különféle növényeket telepítenek a szennyezett régiókba, melyek abszolút természetes formában képesek megkötni és megtisztítani a talajt a káros anyagoktól. Minden szennyeződés eltérő növényfajt igényel, így például nitrátszennyezés esetén a nyárfa és a fűzfa a legalkalmasabb a gyors tisztításra, míg a vízbe került oldott fémek megkötése békalencsével a leghatásosabb.
A talajcsere a leggyorsabb és leghatásosabb módszer
Noha a fenti módszerek is sikerrel alkalmazhatók a szennyezett talaj tisztítására, azonban többségük jellemzően nagyon sokáig tart, és egyáltalán nem alkalmazható bárhol. Éppen ezért, amennyiben gyors megoldásra van szükségünk, a talajcsere lesz a jó döntés. Ennek a lényege, hogy a szennyezett talajt előzetes feltárás és vizsgálat után a megfelelő mélységben kiemelik, biztonságos helyre szállítják, a helyére pedig kiváló minőségű, tápanyagban gazdag termőföldet terítenek el.
Ez az eljárásmód rendkívül előnyös annak fényében, hogy a korábbi fertőzött talaj helyére került új földréteg azonnal biztonságosan használatba vehető, tehát akár már másnap megkezdődhetnek rajta a mezőgazdasági munkálatok, mindemellett pedig kisebb területek, például egy díszkert vagy egy otthoni konyhakert kapcsán egyaránt jó eredménnyel alkalmazható. Kisebb és nagyobb területeken tehát ugyanúgy kiváló döntés, miközben nem elhanyagolható tényező, hogy házkörüli talajcsere esetén ezzel együtt a tereprendezés is megvalósulhat egy kalap alatt.
A talajcserének alapvetően két hátránya van. Az egyik, hogy minél nagyobb területről beszélünk, annál költségesebb lesz, hiszen nemcsak a friss termőföldet kell kifizetnünk, hanem a régi kitermelését, illetve annak elszállítását is, de veszélyes hulladéknak minősítve ez még további extra kiadásokat eredményezhet. A másik hátrány, hogy ökológiai szempontból a szennyezett talaj ilyenkor még nem lett megtisztítva, csak máshová szállítva, ahol a természet gyakran évek vagy évtizedek alatt végzi el a termelékenységhez szükséges öntisztulást, ami környezetünk számára megterhelő feladat lesz.
