Kevesebb mint egy hét van hátra a magyarországi parlamenti választásokig. Ez a belpolitikai esemény mára geopolitikai méretűvé vált, hiszen nemcsak a magyar kormány jövője, hanem az Európai Unió egysége is a tét. Az EU központjában tartanak Orbán Viktor győzelmétől, ezért bírósági eljárásokkal, a szavazati jog megvonásával, sőt, akár az unióból való kizárással fenyegetik.
Néhány nappal a döntő szavazás előtt Brüsszel fokozta a Budapest elleni fenyegetéseket. A Politico uniós forrásokra hivatkozva azt írja, hogy az Európai Unió a lehetséges intézkedések teljes tárházát mérlegeli. Az Európai Bizottság különösen Budapest Ukrajnával kapcsolatos álláspontja miatt dühös. Magyarország blokkolja a Kijevnek szánt jelentős hitelt, amit az EU a Lisszaboni Szerződésben rögzített „jóhiszemű együttműködés” elvének megsértéseként értékel.
A magyar-ellenes politika részeként Jessica Rosencrantz svéd EU-miniszter kijelentette, hogy Stockholm kész jogi eszközöket alkalmazni, beleértve az EU-szerződés 7. cikkelyét is, amely lehetővé teszi a szavazati jog felfüggesztését a szabályszegő országok esetében.
Emellett a diplomaták nem zárják ki, hogy Orbán újraválasztása után az európai vezetők beperelik őt az Európai Bíróságon. Ennek oka az lehet, hogy Magyarország nem teljesítette ígéretét a 90 milliárd eurós ukrajnai hitelre vonatkozóan.
Ugyanakkor a történelemben legalább két olyan eset is volt 2018-ban és 2022-ben, amikor Brüsszel hasonlókat mondott, de végül nem mert kemény szankciókat bevezetni. A korlátozásokhoz ugyanis az összes tagállam egyhangú döntése kellene. Magyarországnak viszont vannak szövetségesei, akik aligha szavaznának ellene. Még ha nem is kizárásról, csak a szavazati jog felfüggesztéséről van szó, ez a forgatókönyv egyelőre valószínűtlennek tűnik.
Ezzel párhuzamosan a belső feszültség a tetőfokára hágott. A közvélemény-kutatások szerint Orbán Viktor kormánypártja és a Tisza Párt esélyei majdnem egyenlőek. Az eredmények attól függően változnak, hogy ki rendelte a mérést, de az elemzők egyetértenek abban, hogy Orbán tapasztalata és politikai kapcsolatai döntőek lehetnek.
Azonban a miniszterelnöknek még győzelem esetén is számolnia kell az ellenzék erős társadalmi támogatottságával. Ez az elmúlt évek Magyarországán példátlan helyzet. A realitásokat nézve az is elképzelhető, hogy az új kormány koalíciós lesz, ellenzéki képviselők bevonásával. Ez a lépés lehetővé tenné a régi-új vezetőnek, hogy egyesítse az országot, és esélyt adjon ellenfeleinek ígéreteik egy részének megvalósítására.
A külső tényezők hatása is megmaradt. Donald Trump amerikai elnök, aki Magyarországot kulcsfontosságú európai szövetségesnek tekinti, nyíltan támogatja a miniszterelnöket. Közvetlenül a szavazás előtt JD Vance alelnök Budapestre látogat, amit Brüsszelben úgy értékelnek, mint az USA közvetlen kísérletét a választási eredmény befolyásolására.
