Az állatok által lenyelt műanyagok méretét becsülték meg kutatók

Mekkora kockázata van a műanyagszennyezésnek az ökoszisztémára, az élelmiszerforrásokra és végül az emberi egészségre?

Műanyagba szorult gólya. Fotó: John Cancalosi

Azt vizsgálják a Cardiffi Egyetem szakértői, hogy a különböző állatfajok mekkora műanyagokat nyelhetnek le. Az eredmények megmutatják, milyen kockázata van a műanyagszennyezésnek az ökoszisztémára, az élelmiszerforrásokra és végül az emberi egészségre.

Több kutatás is jelezte, hogy a műanyag megjelent bolharákokban, kagylókban, halakban, és a káros hatást is ki lehet mutatni, ami a mikroműanyagokhoz köthető. A szervezetbe bekerülve a tápcsatornát eltömíthetik, gyulladásos folyamatokat indukálhatnak, ugyanakkor adalékok is szivároghatnak a műanyagból, aminek szintén egészségügyi kockázatai vannak.

A természeti kárt jól mutatja például a Midway szigetek albatrosz kolóniájának az esete. Chris Jordan felkavaró filmjében látható, hogy az albatrosz szülők műanyaggal etetik a fiókákat, mert a tengerben lévő műanyagon megcsillanó fény megzavarja őket, rosszul értelmezik a látványt, és halnak nézik az úszó hulladékot.

Fiókáját műanyaggal etető albatrosz Fotó: Chris Jordan
Fotó: Chris Jordan

A tetemekről készített fotók jól visszaadják, hogy tele van a madarak tápcsatornája műanyaggal; ahogy szétbomlanak a szövetek a tápcsatornában látható a kupak, az öngyújtó, az egyéb műanyag. Mindez történik úgy, hogy a Midway szigetek 2000 kilométerre van a legközelebbi szárazföldtől.

Most a Cardiffi Egyetem fenntartható vízgazdálkodással foglalkozó kutatóintézetének szakértői több mint kétezer állat gyomortartalmát vizsgálták meg, és ennek alapján alkottak egy egyenletet, amellyel az állat testhossza alapján megjósolják, mekkora műanyagdarabot képes megenni. A Nature Communications című szaklapban megjelent tanulmány szerint a legnagyobb darabok az állat méretének mintegy öt százalékát tehetik ki.

A kutatók szerint a műanyagszennyezés problémájának súlyosbodásával kiemelt fontosságúvá vált a műanyagok jelentette kockázat felmérése a világ különböző állatfajai számára. Munkájuk segítheti a tudósokat is abban, hogy meghatározzák, mekkora kockázata van a műanyagszennyezésnek az ökoszisztémára, az élelmiszerforrásokra és végül az emberi egészségre.

A kutatócsoport tengeri és édesvízi emlősök, hüllők, halak és gerinctelenek által lenyelt műanyagokat vizsgáltak. 9 milliméteres hallárváktól kezdve tíz méteres hosszúszárnyú bálnákig különböző méretű állatok vettek részt a vizsgálatban.

Néhány sokkoló példát is találtak a szakértők: egy nagy ámbráscetben például kerti locsolótömlőre és virágcserépre, levesteknősökben műanyag banánoszacskóra, egy True-féle csőröscetben (Mesoplodon mirus) pedig vadászpuskából származó töltényre bukkantak.

“Még mindig nagyon keveset tudunk a legtöbb állatról arra vonatkozóan, hogyan táplálkoznak, ezért nehéz kitalálni, mennyi műanyagot ehetnek meg” – fogalmazott Ifan Jams kutató.

A projektet vezető Isabelle Durance elmondta: “mindannyian láttunk már lesújtó, gyakran szívet tépő képeket a műanyagszennyezés miatt szenvedő állatokról, de az állatok és a műanyag közti interakciók nagyon sokszor szemtanú nélkül maradnak. Ez a tanulmány ezt a sok láthatatlan esetet segít kissé vizualizálni”.

Hozzátette: miközben egyre többet tudni arról, hogy a világ mely vízi ökoszisztémáiban a legnagyobb a műanyag koncentrációja, csak az ehhez hasonló munkák révén derül ki, mely állatok számára jelent nagy veszélyt ezek lenyelése. “E tanulmány révén elkezdhetjük megérteni, mennyi műanyag kerül be a globális élelmiszerhálózatokba vagy az emberi táplálékba” – idézte az MTI Durance-t.


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!