A Föld tíz leghalálosabb állata

Hatalmas fenevadak, villogó szemfogú ragadozók, kíméletlen, kitartó vadászok – bolygónk legveszélyesebb, legtöbb halált okozó állatai közé bizonyára sokan a nagytestű húsevőket, a trópusi tengerek, végtelen szibériai erdőségek vagy az afrikai szavannák vérszomjas fenevadait sorolnák. Bár a ragadozókról szóló hiedelmeknek gyakran van némi igazságalapjuk, ma már egyetlen húsevő sem akad, amelynek legfőbb prédája az ember lenne. A legnagyobb gyilkosokat nem a nagytestű ragadozó emlősök körében kell keresnünk. A következőkben megismerhetjük az emberre legveszélyesebb állatokat!

10. helyezett:

Nagy fehér cápa

A nagy fehér cápa (Carcharodon carcharias) a világ szinte minden 12-24 Celsius-fokos vízhőmérsékletű tengerében megtalálható, a ma élő nagy fehér cápák valós száma azonban ismeretlen. Hírnevük sokkal rosszabb, mint amekorra veszélyt valójában jelentenek. Steven Spielberg Cápa-sorozata csak elmélyítette a velük szemben táplált ellenszenvet, holott például a Földközi-tengerben az elmúlt két évszázadban csupán harmincegy igazolt fehércápa-támadás történt, és csak töredékük volt halálos kimenetelű. Douglas Long, a Berkeleyben lévő Kalifornia Egyetem kutatója szerint az Egyesült Államokban évente több ember hal meg kutyatámadásban, mint cápatámadásban az elmúlt száz évben.

Nagy fehér cápa

9. helyezett:

Kékgyűrűs polip

Ausztrália part menti vizeinek egy másik halálos állata a kékgyűrűs polip (Hapalochlaena-fajok). Nevét onnan kapta, hogy amikor megzavarják, az egyébként világos színű állat bőre besötétedik, és karjain élénk kék színű gyűrűk jelennek meg. Mérge igen erős, egyetlen állat annyi mérget termel, amely elég huszonhat felnőtt ember megölésére. Bár maga a csípés fájdalommentes, a mérgezés tünetei azonnal jelentkeznek. A kékgyűrűs polip mérge idegméreg, ami miatt az áldozatnál zsibbadás, látászavar, beszédzavar és bénultság következik be. Ha nem jut gyors orvosi segítséghez, az áldozat néhány percen belül teljesen megbénul, elveszti eszméletét, és meghal szívrohamban vagy az oxigénhiány következtében. A méregnek nincs ismert ellenszere, a csípés kezelése szinte csak a mesterséges lélegeztetésre szorítkozhat. Aki túléli az első huszonnégy órát, jó eséllyel felépül.

Kékgyűrűs polip

8. helyezett:

Arany nyílméregbéka

A Kolumbia esőerdeiben őshonos, 5 centiméteresre megnövő arany nyílméregbéka (Phyllobates terribilis) már feltűnő világossárga színével is a benne rejlő veszélyre hívja föl potenciális ragadozói figyelmét, így próbálva elkerülni, hogy áldozatukul essen. A legmérgezőbb gerinces a világon. Mérge egy neurotoxin, mely az idegrendszerre van hatással. Meggátolja, hogy az idegsejtek ingerületet adjanak át egymásnak, az izmok emiatt bénult, összehúzódott állapotban maradnak. A halál rendszerint szívroham vagy kamrafibrilláció miatt következik be. A béka bőrében raktározott méreganyagok nagyon nehezen bomlanak le, egyes beszámolók szerint csirkék és kutyák hullottak el, miután olyan papírlaphoz értek hozzá, amin előzőleg egy nyílméregbéka sétált át. A méreg egy milligrammja elegendő tízezer egér, illetve tíz-húsz felnőtt ember megöléséhez. Az arany nyílméregbéka fontos szerepet játszik a kolumbiai őslakók, például az emberá indiánok életében: belőle nyerik ki a vadászathoz szükséges nyílmérget. A békát forró láng fölé tartják, mire az állat bőrén át cseppekben szivárogni kezd a méreg. Az ebben megforgatott nyílhegy több mint két év elteltével is mérges sebet ejt.

Arany nyílméregbéka

7. helyezett:

Feketeözvegy

A feketeözvegyek közé (Latrodectus-fajok) tartozó harmincegy pókfaj valamelyikét szerte a világon megtaláljuk, Észak-Amerikától Ausztráliáig. Közülük három észak-amerikai faj színezettsége miatt kapták a feketeözvegy nevet: fekete testük potrohán homokóra formájú vörös folt található. Jól ismert viselkedésük, hogy a párzás után a nőstények elfogyasztják a hímeket, így növelve fehérjeforrásaikat. Bár maguk a pókok nem nőnek különösen nagyra (a nőstény mérete 37 milliméter körüli, a hím ennél sokkal kisebb), mérgük igen erős, erősebb, mint a kobráké és a korallkígyóké. Viszonylag kevés mérget juttatnak áldozataikba – a csípés először hányást okoz, a nyaki izmok megmerevednek, és az áldozat lassan elveszíti eszméletét. Az Egyesült Államokban 1950 és 1989 között hatvanhárom ember halálát okozta feketeözvegy csípése, ám mivel az egész bolygón igen elterjedtek, a feketeözvegyek csípéseinek kitett emberek száma messze meghaladja a más, erősebb méreggel bíró pókfajok okozta halálesetek számát.

Feketeözvegy

6. helyezett:

Kafferbivaly

A kafferbivalyt (Syncerus caffer) – a krokodilok és a víziló mellett – a legveszélyesebb nagytestű állatnak tartják Afrikában. A közvélekedés szerint (bár erről hiteles tudományos leírás mindeddig kevés született) a sebzett kafferbivaly addig üldözi támadóját, míg el nem pusztítja. Kiszámíthatatlan természete lehet az oka annak, hogy ázsiai rokonával, a vízibivallyal szemben nem sikerült a háziasítása. A régi időkben az afrikai szafarikon részt vevő vadászok szerint a kafferbivaly egyike volt az öt legnehezebben puskavégre kapható vadnak, az oroszlán, a leopárd, az orrszarvú és az elefánt mellett, de mind közül a kafferbivaly ölte meg a legtöbb vadászt.

Kafferbivaly

5. helyezett:

Kockamedúza

A kockamedúzák (Chironex fleckeri) hírhedtek halálos csípésükről: az ő mérgük a legerősebb az állatvilágban. A csalánsejtjeikből kilövellő tüske felsebzi áldozatuk bőrét, és egyúttal beléfecskendezi a méreganyagot. Akit kockamedúza-csípés ér, valójában igen kevés esélye marad a túlélésre – a fájdalomtól az áldozat sokkot kap, és képtelen mozogni, így könnyen megfullad. 1884 óta legalább 5567 ember halálát okozta bizonyítottan a kockamedúza csípése, a becslések szerint napjainkban évente száz ember hal meg medúzacsípésben. Természetesen a méreganyag elsődleges funkciója nem az emberölés, a medúzák a ragadozók elleni védelemre és zsákmányszerzésre használják. Észak-Ausztrália partjai mentén nyaranta (novembertől áprilisig) tömegesen fordulnak elő.

Kockamedúza

4. helyezett:

Skorpiók

Bár a világon élő ezerötszáz skorpiófaj (Scorpiones) közül mindössze huszonöt veszélyes az emberre, ezek az ízeltlábúak mégis 800-2000 ember halálát okozzák évente. E szám a valóságban ennél nagyobb is lehet, hiszen a skorpiótámadások többsége a külvilágtól elzárt területeken történik, és az áldozatoknak csupán kis hányada jut orvosi segítséghez. A skorpió általában védekezésként támad az emberre, amikor odacsap egyet méregtövisével, vagy egy levetett cipő mélyéről támad.

A legveszélyesebb skorpiófajok a Szaharában, az amerikai Arizonában és Mexikóban élnek. Általánosságban elmondható, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem azok a skorpiófajok a halálosak, amelyeknek veszélyesnek tűnő, ámde ártalmatlan, hatalmas ollóik vannak, hanem éppenséggel azok, amelyek ollója kicsi. Ezek a fajok ugyanis zsákmányszerzésük közben nem ollóik erejére, hanem az előrenyújtható testvégükön lévő tüskéből lövellő méregre támaszkodnak.

Skorpiók

3. helyezett:

Krokodilok

A világon élő krokodilfajok közül az Afrikában élő nílusi krokodil (Crocodylus niloticus) és a Délkelet-Ázsiában honos sósvízi krokodil (Crocodylus porosus) a legveszélyesebb, egyedül e két faj támadásai évente 600-800 emberéletet követelnek. A parton is meglepő gyorsasággal képesek prédájukat üldözni. Az Észak-Amerikában honos amerikai alligátor kevéssé agresszív, ritkán támad az emberre provokáció nélkül. Az eddigi legvéresebb krokodiltámadás-sorozat 1945. február 19-én történt a ramree-szigeteki csatában, a mai Mianmar területén. A japán hadsereg az angolok elől vonult vissza, miközben átkeltek egy sósvízi krokodiloktól hemzsegő mangrovemocsáron. A kilencszáz katonából ötszáz élte túl a kalandot, a többiek jó részét széttépték a krokodilok. A szúnyogcsípések után  2001-ben krokodiltámadásokban halt meg a legtöbb ember.

Krokodilok

2. helyezett:

Indiai kobra

Évente több mint ötmillió kígyóharapás éri az embereket, ebből 125 ezer eset végződik halállal. Bár nem a legerősebb mérgű kígyófaj, mégis az indiai kobra (Naja naja) okozza a legtöbb tragédiát: évente ötvenezer ember hal meg a marásaitól. Mint megannyi állat, a kobrák is csak a legvégső esetben támadnak az emberre, akkor, ha nem látnak más esélyt a menekülésre. A kígyómarások nagy része a mezőgazdasági munkák végzésekor éri az embert, például India és Ázsia egyéb rizstermelő országainak lakóit. A kobrák mérge neurotoxikus hatású, tehát blokkolja az emberi idegrendszer működését, sok kobra mérge emellett véralvadásgátló hatású is. Az összes kobratámadás tizede végződik halállal; ha az áldozat nem jut idejében orvosi segítséghez, fél órán belül légzési elégtelenségben veszti életét.

Indiai kobra

1. helyezett:

Maláriaszúnyog

A történelem leggyilkosabb állatai kétség kívül a halálos fertőző betegségeket terjesztő gazdaszervezetek. A múltban a pestis kórokozója, a Yersinia pestis baktérium követelte a legtöbb áldozatot, amelyet leginkább egy patkányokon élősködő bolha terjesztett. Hasonló szerep jutott a cecelégynek, amely az álomkórt okozó Trypanosoma egysejtűeket viszi át egyik fertőzött állatról (és emberről) a másikra.

Maláriaszúnyog

Napjaink legveszélyesebb, állatok által terjesztett betegsége a malária. A malária avagy váltóláz kórokozóját, a Plasmodium nevű egysejtűt terjesztő szúnyogok (Anopheles-fajok), bár maguk ártalmatlanok, mégis a leggyilkosabb állatfajok közé tartoznak. A Föld mintegy száz országa fertőzött a maláriával, és évente több mint egymillió, egyes feltételezések szerint akár kétmillió ember hal meg a fertőzéstől, főként Afrikában és Ázsiában. A legvédtelenebbek a kisgyermekek, illetve azok, akiknek gyenge az immunrendszere. A betegséget csak a nőstény szúnyogok terjesztik, és az általuk szívott vér közvetítésével jut egyik emberről (állatról) a másikra.


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!