Sok HR-vezető ismeri a helyzetet: az önéletrajz rendben van, az interjú jól sikerül, néhány héttel a belépés után mégis kiderül, hogy az új kolléga nem bírja a tempót, vagy nem találja a helyét a csapatban. Ilyenkor kezdődhet elölről a toborzás, a kiesett hetek pedig már nem hozhatók vissza.
A munkaerőpiac közben feszes. A legfrissebb hivatalos adatok szerint a hazai munkanélküliségi ráta 4,7 százalék, a második negyedévben pedig több mint 68 ezer álláshely várt betöltésre. Ilyen helyzetben egy rossz döntés különösen fájó, a felvételről mégis sokszor csak papír és egy rövid beszélgetés alapján kell dönteni. Erre a bizonytalanságra kínál megoldást a munkaerő-kölcsönzésre épülő próbafoglalkoztatás: a cég a végleges döntés előtt a saját munkahelyén, valódi feladatokon ismerheti meg a jelöltet.
Amit az önéletrajz és az interjú nem mutat meg
Az önéletrajz megmutatja, hol és mennyi ideig dolgozott valaki, arról viszont keveset árul el, hogyan teljesít majd egy új munkahelyen. Egy rövid interjú ezt nem pótolja, hiszen a jelölt ilyenkor a legjobb formáját mutatja, a munkabírása és a terhelés kezelése pedig csak a mindennapi munkában látszik. A kiválasztási módszereket összehasonlító nemzetközi kutatások szerint a munkafeladathoz hasonló gyakorlati próba pontosabban jelzi előre a későbbi teljesítményt, mint egy kötetlen beszélgetés vagy a ledolgozott évek száma.
Ha a felvett munkatárs mégsem válik be, annak gyorsan komoly ára lesz. Egy 2025-ben ismertetett hazai benchmark szerint tízből három új belépő már a próbaidő alatt távozik. Szakértői becslések alapján egy operatív munkatárs pótlása az éves bruttó bér 30-40 százalékába, egy szakemberé akár 70-80 százalékába is kerülhet, ha a toborzást, a betanítást, a kieső termelékenységet és a vezetői időt is számba vesszük.
Hogyan működik a Try and Hire?
A Try and Hire konstrukcióban a cég az új munkatársat először kölcsönzött munkavállalóként foglalkoztatja, és ha beválik, átveheti a saját állományába. A munkaerő-kölcsönzés így kiválasztási eszközként is szolgál. Egy többhetes vagy többhónapos együttműködés ráadásul jóval szélesebb képet ad, mint egy egyszeri munkapróba. A munkáltató számára ez több szempontból kedvező:
- A vezető hosszabb időn át figyelheti a teljesítményt, és a látott munka alapján dönthet.
- A mindennapokban derül ki, hogyan illeszkedik az új kolléga a csapatba és a munkakultúrába, ami egy interjún ritkán kerül felszínre.
- A bérszámfejtést és a munkaügyi adminisztrációt a kölcsönzés ideje alatt a kölcsönző intézi.
Ha valaki mégsem válik be, az jellemzően még a saját állományba vétel előtt kiderül, ami a fluktuációs költségeket is mérsékelheti. A munkavállaló is jobban jár: belülről ismeri meg a munkahelyet és a csapatot, így megalapozottabban dönthet arról, hogy hosszú távon ott akar-e dolgozni.
Az átvétel ugyanakkor nem automatikus. Érdemes ezért már az együttműködés elején rögzíteni, milyen szempontok alapján értékelik a munkatársat, és milyen feltételekkel vehető át.
Mikor érdemes ezt az utat választani?
A próbafoglalkoztatás akkor hozza a legtöbbet, ha egy pozíciót gyorsan be kell tölteni, de a jelölt illeszkedése még kérdéses. Akkor is jó választás, ha a cég nem szeretne azonnal hosszú távú kötelezettséget vállalni, például új telephely indulásakor vagy bizonytalan rendelésállomány mellett.
Az átmenet hossza rugalmas, és együttműködésenként eltér. Van, ahol néhány hónap elég a döntéshez, a Viapan blogján bemutatott egyik esetben viszont a munkavállaló két és fél év kölcsönzés után lett a partnercég saját dolgozója.
A Viapan megközelítése
A Viapan Group közel négy évtizede van jelen a hazai munkaerőpiacon, és munkaerő-kölcsönzés esetén a teljes ügyintézést átvállalja partnereitől. Ügyfelei a beválást követően saját állományba vehetik a kölcsönzött munkatársakat, így a felvételi döntést a gyakorlatban szerzett tapasztalatra alapozhatják. Aki a következő felvételnél inkább a látott teljesítményre építene, annak érdemes megismernie a Viapan munkaerő-kölcsönzési és Try and Hire szolgáltatását.
