Újra működhet a székelyföldi szunnyadó vulkán

A Kárpát-medence legfiatalabb vulkánjának területén mérték meg a szén-dioxid kiáramlását az MTA-ELTEKi az ijesztőbb a kutya számára: egy férfi vagy egy nő?. Vulkanológiai Kutatócsoport munkatársai. Méréseik szerint évente minimálisan 8700 tonna szén-dioxid jön a talajon keresztül a felszínre, ez hasonló a hosszan szunnyadó vulkánok kibocsátásához. A székelyföldi Csomád vulkán 32 ezer éve tört ki utoljára, azonban számos megfigyelés utal arra, hogy nem tekinthető inaktív tűzhányónak – írja az MTA.

A Csomád-hegység a Szent Anna-kráterrel, előtérben a Mohos láppal kitöltött krátere (MTA/Fodor István)

A kutatócsoport korábbi kutatási eredményei szerint a földkéregben van még olvadéktartalmú magma. Ez akár azt is jelentheti, hogy a jövőben a vulkán ismét működésbe lép. A vulkánkitörések idejének meghatározása során kiderült, voltak már ilyen hosszú, több tízezer éves nyugalmi időszakok a vulkán életében. Ezért is fontos, hogy minél jobban megértsük e hosszan szunnyadó vulkán természetFotók a tavaszi állatseregletről - földön, vízen, levegőben. ét, működési mechanizmusát. A Csomádnál és környezetében számos helyen megtalálhatók a vulkáni területekre jellemző mofetták, azaz olyan helyszínek, ahol erős a szén-dioxid-kiáramlás. A legismertebb ilyen hely az Apor lányok feredője, a Büdös-barlangGyönyörű chilei márvány barlang. és a Buffogó-láp.

A mofettákat sok helyen használják gyógyászati célokra. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a színtelen és szagtalan szén-dioxid veszélyesVeszélyes, invazív gyomnövényt irtottak a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársai. , sőt bizonyos körülmények között halálos balesetet okozhat. A levegőnél nagyobb sűrHatalmas károkat okozhat az űrszemét. űsége miatt felhalmozódhat a felszíni mélyedésekben vagy barlangokban, és kiszorítva belőlük a levegőt, olyan koncentrációt ér el, ami gyors halálhoz vezet. Erre utalnak a térségben az olyan elnevezések, mint Gyilkos-barlang vagy Madártemető.

Szén-dioxid-kiáramlás az „Apor lányok feredője” nevű területen (MTA/Harangi Szabolcs)

A kutatócsoport két, vulkáni gázokra specializált munkatársa, Kis Boglárka-Mercédesz és Artur Ionescu a népszerű turistacélpontnál, az Apor lányok feredőjénél és Lázárfalva mellett mérte nagy felbontásban a talajon keresztül kiáramló gáz mennyiségét. Méréseik alapján térképen is ábrázolható volt a kiáramlás mennyiségi eloszlása. Ehhez további 22 helyen mérték a gázkiáramlást, amiből meg lehetett becsülni a mélyből feljövő és felszínre jutó szén-dioxid éves mennyiségét. A szén-dioxid-gázok izotóp-összetétele arra utal, hogy részben magmás eredetűek, és feltételezhető, hogy a földkéreg alsó részén lévő magmás testből származnak. A Kárpát-medence vulkáni területein ez volt az első ilyen, modern eszközökkel végzett mérés a szén-dioxid-kiáramlás meghatározására.

A további kutatások célja, hogy a szén-dioxid-gázok kémiai összetétele alapján pontosítani lehessen a mélybeli magmával való kapcsolatot, továbbá a havi rendszerességgel végzett mérések alapján információt lehessen kapni a kiáramlás éves időbeli eloszlásáról és a földrengésekkel való esetleges kapcsolatáról. A kutatócsoport tanulmánya a Journal of Volcanology and Geothermal Research folyóiratban jelent meg.

A Csomádnál mért éves szén-dioxid-kiáramlás összehasonlítva egyéb vulkáni területekkel (MTA/Harangi Szabolcs)


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!