Új orángutánfajt fedeztek fel Szumátrán

Kócos hajú, kisfejű új orángutánfajt találtak Szumátrán. Több évnyi kutatásA japán részecskegyorsítótól remélik a sötét anyag titkainak megfejtését. után arra jutott egy nemzetközi szakértői csoport, hogy az indonéz szigeten izoláltan élő, mintegy 800 egyedből álló csoport önálló fajt alkot. Az ottani régióról a tapanuli orángutánReménykeltő hír: az eddig véltnél legalább kétszer több szumátrai orángután élhet. nak (Pongo tapanuliensis) nevezték el a fajt, amely kis populációja miatt súlyosan veszélyeztetettnek számít.

Tapanuli orángután (Forrás: Andrew Walmsley)
Forrás: Andrew Walmsley/Sumatra Orangutan Conservation Programme

Kilencven éve ez az első újonnan felfedezett emberszabású faj. A tudományÍgy épült fel a legendás tévéműsor, a Delta főcíme. azt megelőzően (az emberi fajon kívül) hat hominidát különböztetett meg: a szumátrai és borneóDrasztikusan csökken az orangutánok száma az olajpálma-ültetvényeknél megmaradt erdőfoltokban. i orángutánt, a keleti és nyugati gorillát, a csimpánzt és a bonobót. “Az ember nem minden nap talál új emberszabású fajt. Nagyon izgalmas felfedezésről van szó” – mondta Michael Krützen, a Zürichi Egyetem kutatója. Kollégáival a Current Biology című szaklapban mutatták be eredményeiket.

Tapanuli orángután (Forrás: Maxime Aliaga)
Forrás: Maxime Aliaga/UZH

Az orángután az ember egyik legközelebbi rokona. A hímek 50-90 kilogrammosra is megnőhetnek, a nőstények feleennyit nyomnak. Eredeti elterjedési területük KínáKerékpárral a belgiumi tó vizén keresztül. l ThaiföldKét év után működőképesen vetődött partra egy japán lány fényképezőgépe Tajvanon. ön és Vietnamon át Jáva szigetAz űrből származó, ritka anyagra bukkantak egy skót szigeten. éig nyúlt, ezeken a területeken azonban évezredek óta nem él egyetlen példány sem. Eddig a kutatók úgy vélték, hogy ma már csak két faja létezik: az egyik Szumátrán (szumátrai orángutánReménykeltő hír: az eddig véltnél legalább kétszer több szumátrai orángután élhet. – Pongo abelii), a másik a szomszédos Borneó szigetén (borneói orángután – Pongo pygmaeus). A tapanuli orángutánokDrasztikusan csökken az orangutánok száma az olajpálma-ültetvényeknél megmaradt erdőfoltokban. a Batang Toru erdőAusztriában fedezték fel Európa legöregebb, 546 éves bükkfáját. ben élnek, mely az Észak-Szumátrán lévő Toba-tótól délre található.

Borneói orángután (Forrás: flickr/Eric Kilby)
Borneói orángután kölykök (Forrás: International Animal Rescue)

Az eddig is ismert volt, hogy néhány szumátrai orángután genetikailag erősen különbözik a többiektől. Az áttörő felismerés akkor történt, amikor elemezték egy olyan tapanuli orángután 2013-ban talált csontvázEgy orrszarvú és egy tengeri vidra keverékére hasonlított az ősi négylábú bálna. át, amellyel emberek végeztek.

Tapanuli orángután koponyája (Forrás: Nater et al./Current Biology)

Összehasonlítva a Toba-tótól északra élő orángutánokkal, óriási különbségeket találtak a koponyán és a fogakon. Különbözik a dzsungelen át dübörgő kiáltásuk is.

Harminchét orángután örökítőanyagának elemzéséből kiderült, hogy a Toba-tótól délre élő és északra élő orángutánok közti szakadás több mint hárommillió évre vezethető vissza. A borneói és szumátrai orángutánok azonban csak később, kevesebb mint 700 ezer éve váltak külön egymástól. “A Batang Toru-i orángutánok úgy tűnik, közvetlen leszármazottai az első orángutánoknak, amelyek az ázsiai szárazföldről érkeztek” – mondta Alexander Nater, a Zürichi Egyetem kutatója.

Szumátrai orángután (Forrás:  Wikimedia Commons/Tbachner)
Szumátrai orángután (Forrás: Wikimedia Commons/Aiwok)

A tudósok a tapanuli orángutánok kihalás50 éven belül eltűnhet az állat- és növényfajok egyharmada. ának veszélyére figyelmeztetnek. Életüket elsősorban a vadászat és a duzzasztógátak építése fenyegeti, amely természetes élőhelyük nagy részét tenné tönkre. Már évi egy százalékos kihalási aránnyal bizonytalanná válna túlélésük. “Ha a 800 állatból évente akár csak 8 is elpusztul, vagy valamilyen módon kikerül a populációból, kihal a faj” – áll a tanulmányban.

Current Biology, SOCP, UZH, MTI


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!