Tudósok megalkották a mutáns enzimet, amely lebontja a műanyagot

Rendkívül jelentős áttörés következhet az elképesztő méreteket öltő műanyagszennyezésTöbb mint száz mikroműanyag-szemcsét nyelhet le az ember minden főétkezéskor. megfékezésében, miután tudósok egy csoportja olyanná alakított át egy enzimet, hogy az lebontsa a leggyakrabban használt műanyagok egyes fajtáit. A palackok gyártására használt PET (polietilén-tereftalát) több száz év alatt bomlik le, azonban a PETáznak nevezett enzim már néhány nap alatt elkezdi az “emésztését”. A felfedezésHáromezer éves erőd rejtőzött Törökország legnagyobb tavában. forradalmasíthatja az újrafelhasználást és a környezetvédelmet. Csak Nagy-Britanniában például évente 13 milliárd műanyagDavid Attenborough feltárja azokat a károkat, melyeket műanyag okoz a tengeri élővilágnak. palackot használnak fel, ám több mint 3 milliárdot nem hasznosítanak újra.

Forrás: : Dave Bretherton.Olive Ridley Project/iucn.org
Forrás: David Jones

A Japánban felfedezett enzimet egy PET-faló baktériumHatékony vírus- és baktériumölő molekulákat találtak egy béka bőrváladékában. , az Ideonella sakaiensis állítja elő. A baktérium fő energiaforrása a PET. Két éve Szakai japánKét év után működőképesen vetődött partra egy japán lány fényképezőgépe Tajvanon. kikötővárosVelence rejtett történelme és kevéssé ismert helyei egy csodálatos útifilmen. egy újrahasznosító telepén találták meg a tudósok műanyagevő baktériumot.

Ideonella sakaiensis (Forrás: Science)

“A PET-palackok csak az utóbbi ötven évben kerültek forgalomba ekkora mennyiségben, ami evolúciós szempontból nem túl hosszú idő arra, hogy egy baktérium emberi gyártású anyag fogyasztásához alkalmazkodjon” – mondta el a BBC-nek John McGeehan, a Portsmouthi Egyetem tudósa, a kutatás egyik vezetője. Poliészterek, melyek közé a PET is tartozik, a természetben is előfordulnak, növényekNem az állatok az álcázás egyedüli mesterei - a növények is képesek hasonló trükkökre. leveleit védik. A baktériumok évmilliók alatt alakultak olyanná, hogy fogyasztani tudják – magyarázta McGeehan.

Átállásuk a PET-evésre mégis teljesen váratlanul érte a tudósokat, ezért egy brit és amerikai tudósokból álló kutatócsoport megvizsgálta, hogy fejlődött ki a műanyagbontó enzim. Először elkészítették az enzim 3D-modelljét. Észrevették, javítható a teljesítménye, ha a felszínéhez aminosavakat adnak. A változtatás váratlan változást okozott: az enzim sokkal gyorsabban kezdte bontani a műanyagot. A tudósok szerint ez azt jelenti, hogy az enzim tovább is optimalizálható.

Az amerikai tudományos akadémia lapjának (PNAS) aktuális számában megjelent tanulmány szerzői most azon dolgoznak, hogy tovább javítsák az enzim teljesítményét, amíg ipari méretekben is képes lesz PET-et bontani.


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!