Összeomlott a világ legnagyobb királypingvin-kolóniája

Az elmúlt 35 évben csaknem 90 százalékkal csökkent a szubantarktiszi Crozet-szigetekAz ezer-sziget tava. hez tartozó Disznó-szigeten élő királypingvinÚj költőhelyet kell keresniük a királypingvineknek. -kolónia mérete, amelyet egykor a világ legnagyobbjaként tartottak számon – állapította meg egy kutatócsoport, amely műholdas felvételekre alapozta eredményeit.

Az Antarctic Science című folyóiratban publikált tanulmányA kávézás csökkentheti a szív- és az érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázatát. szerint az 1980-as évek eleje óta “a kolónia mérete 88 százalékkal, vagyis nagyjából 500 ezer költőpárról 60 ezer párra csökkent”. Egy költőpár a becslések szerint négy állatot – a két szülőt és két fiókát – jelent, vagyis jelenleg hozzávetőlegesen 240 ezer pingvinA világ leghosszabb pingvinmerülését dokumentálták a Déli-sarkvidéken. él a szigeten.

Forrás: Wikimedia Commons/Pismire 

“Ez óriási csökkenés” – mondta Henri Weimerskirch, a franciaországi Országos Tudományos Kutatási Központ (CNRS) munkatársa, a tanulmány vezető szerzője, hozzátéve, hogy bár a kolónia megfogyatkozásának okai a környezettel lehetnek összefüggésben, a jelenséget akkor is rejtély övezi.

Az 1960-as évek óta ismert kolónia a francia déli- és antarktiszi-területek természetvédelmi övezetében él. Az 1980-as években ezt tartották a világ legnagyobb királypingvin-kolóniájának, ám a terület elzártsága és nehéz megközelíthetősége miatt, évtizedek óta nem mérték fel a kolónia állapotát.

Forrás: Wikimedia Commons/MMessina1245 

A királypingvin, más néven óriáspingvin (Aptenodytes patagonicus) a legnagyobb pingvinekOlajkatasztrófát szenvedett pingvineknek köt kis ruhákat egy 109 éves ausztrál férfi. közé tartozik. Kifejlett példányai a 95 centimétert is elérik. Fekete fejük mindkét oldalán, a fültájékon ovális, élénksárga folt húzódik. Hátuk sötét, hasuk világos, ami a vízben megnehezíti, hogy meglássák őket.

A franciaországi Chizé Biológiai Központ kutatói nagyfelbontású műholdfelvételek segítségével mérték fel, hogy mennyit változott a kolónia mérete azóta, hogy 1982-ben utoljára jártak szakemberek a szigeten. Akkor 500 ezer költőpár, vagyis több mint kétmillió egyed élt a területen.

Az 1980-as évek eleje óta a kolónia mérete 88 százalékkal csökkent (Forrás: Henry Weimerskirch/CNRS)

Az eredmények szerint a csökkenés az 1990-es évek végén kezdődött és valószínűleg a Déli-óceán területét érintő – és az 1997-es El NinoTömegesen elpusztult tengeri élőlények tetemei sodródnak partra Chilében hónapok óta. légköri jelenséggel összefüggő – jelentős éghajlati esemény indíthatta be. Ez egy ideig befolyásolhatta, hogy a királypingvinek mennyi táplálékhoz tudnak hozzájutni, ahogy azt a Crozet-szigetek és a Kerguelen-szigetek más kolóniáinál megfigyelték.

“Ezek a kolóniák azonban stabilizálódtak, míg a Disznó-szigetA sziget, amit halálos mérgű kígyók uralnak. pingvinjeinek száma azóta is csökken” – mutattak rá a kutatók, megjegyezve, hogy azon a szigeten valami más is történhetett, amit azonban csak helyszíni vizsgálatokkal lehet kideríteni.

Forrás: Dimitri Damasceno/flickr

A háttérben álló lehetséges tényezők közé tartozik, hogy a nagy “népsűrűség” miatt sokkal kiélezettebb a helyzet a pingvinek között, különösen, amikor híján vannak a tápláléknak, ami felerősítheti a populáció csökkenését. Egy másik elmélet szerint a szigeten élő pingvineket valamilyen betegség, például madárkolera sújthatja.

“A mostani tanulmány megszületéséig úgy véltük, hogy a Déli-óceán térségében nagyjából 1,5 millió költőpár él királypingvinekből. A friss eredmények azonban azt mutatják, hogy a királypingvinek globális populációjának egyharmadát elveszítettük” – jegyezték meg a kutatók.

Forrás: flickr/Liam Quinn

CNRS, MTI


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!