Megfejtették a csupasz földikutya túlélésének titkát

“Növény üzemmódra” kapcsolva képes túlélni az oxigénszegény környezetet a csupasz földikutyaTermészetvédelmi terület lett a bajai földikutya-rezervátum. – derített fényt egy nemzetközi kutatócsoport a Kelet-Afrikában honos rágcsáló titkára, amelynek megfejtése segíthet az oxigénhiánnyal járó állapotok, úgy mint a szívroham és az agyi-érkatasztrófaAz ágyúgolyófa. kezelésének fejlesztésében.

Fotó: Wikipedia/Roman Klementschitz

“És ez csupán egyike a csupasz földikutya lenyűgöző tulajdonságainak, egy olyan hidegvérű emlősnek, amely évtizedekkel tovább él, mint a többi rágcsáló, ritkán lesz rákos és a fájdalom egy csomó típusa ismeretlen számára” – mondta Thomas Park, az Illinoisi Egyetem professzora, aki német és dél-afrikai kollégáival közösen írta meg a Science című amerikai tudományos folyóiratban közölt tanulmányt.

Fotó: Flickr/Jedimentat44/Buffenstein/Barshop Institute/UTHSCSA

Az emberekSzívmelengető videó - így reagáltak az emberek, amikor szépnek nevezték őket. , a laboratóriumi egerekEgereket klónoztak a rágcsálók saját vizeletéből nyert sejtek felhasználásával. és minden egyéb ismert emlős esetében, amikor az agysejtek nem jutnak elég oxigénhez, akkor elfogy az energiájuk és haldoklani kezdenek. A csupasz földikutya, vagy csupasz turkáló (Heterocephalus glaber) agysejtjei azonban fruktózt kezdenek el égetni, amely révén oxigén jelenléte nélküli termelnek energiát oly módon, amely csak a növényekre jellemző. A vizsgálat során a kutatók oxigénszegény környezetnek tették ki a laboratóriumban a csupasz földikutyákat és megfigyelték, hogy az állatok nagy mennyiségű fruktózt juttattak a véráramukba. A fruktózt olyan molekuláris pumpák juttatják el az állat agysejtjeihez, amelyek minden más emlősnél csupán a bél sejtjein találhatóak meg.

Fotó: Thomas Park/UIC

“A csupasz földikutya egyszerűen újrarendezi anyagcseréjének bizonyos építőkockáit, hogy toleránssá tegye azt az oxigénszegény környezettel szemben” – húzta alá Park, aki 18 éve tanulmányozza a különös rágcsálót. Oxigénmentes környezetben az egerek 20 másodpercen belül elpusztultak a laboratóriumi vizsgálatokA maláriát akarták legyőzni, de közben egy lehetséges rák ellenszerre bukkantak. során, míg a csupasz földikutyák akár 18 percig is kibírták mindenfajta hosszú távú károsodás nélkül, oxigénszegény környezetet pedig – amely percek alatt végezne egy emberrel – legkevesebb öt órán át túléltek.

Fotó: Wikipedia/Ltshears-Trisha M Shears

Oxigénszegény környezetben az állatok a tetszhalál állapotába kerülnek, ám amint ismét oxigénhez jutnak, azonnal mozgásba lendülnek, mintha mi sem történt volna. A kutatók szerint az állatok szokatlan anyagcseréje a lakhelyükként szolgáló, oxigénben szegény, sűrHatalmas károkat okozhat az űrszemét. űn lakott, föld alatti odúEzer új odú várja az Afrikából hazatérő szalakótákat. khoz való alkalmazkodás eredménye. A szakemberek megállapították továbbá, hogy a csupasz földikutyák a tüdőödémával – folyadék felgyülemlése a tüdő légcserére szolgáló üregeiben – szemben is védettek.

(sciencemag.org, sciencealert.com, MTI)


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!