Jelentős régészeti leletek kerültek elő a tervezett Mindszentyneum területén

Várostörténeti szempontból és országosan is nagy jelentőségű leletek kerültek elő a tervezett zalaegerszegi Mindszentyneum területén végzett régészeti munkák során – mondta el Simmer Lívia ásatást vezető régész. A csaknem 900 négyzetméteres feltárási területen a 14. század végére, a 15. század elejére keltezhető téglaégető kemencékre bukkantak. Az Egerszeg vár erődítései jelentősen megbolygatták ezeket az objektumokat: az öt beazonosított téglaégető kemence közül kettő szinte teljesen megsemmisült, csak a helyét tudták meghatározni. Két téglaégető kemence viszont nagyon jó állapotban maradt meg.

MTI fotó: Varga György

A két fűtőcsatornával ellátott kemence szélét téglákkal rakták ki, a csatornákat téglából készített boltívekkel fedték be, amelyre agyagrostélyt építettek és ezeken égették ki a téglákat. A kemencét szép agyagfallal borították be. A másik kemencében a kiégett téglák is megtalálhatók. A várárok betöltése alól előkerült három fűtőcsatornával ellátott kemence érdekességre, hogy ráástak egy hatszögletes, fából ácsolt szerkezetű kutat. A kútból előkerült leletanyag, valamint a rétegtan alapján a kút valószínűleg a 16. századi fából készült, tehát a vár erődítését megelőző időszakból származik. A kemencékből a 14. század végére, 15. század elejére keltezhető kerámiák kerültek elő.

A régész kitért arra is, hogy a település a 14. században királyi birtok volt. A század végén a Kanizsai családhoz került, 1394-ben pedig átadták a veszprémi püspöknek. Nagy valószínűséggel ehhez az időszakhoz köthető a középkoriSzent László legendáját ábrázoló falképre bukkantak egy középkori erdélyi templomban. plébániatemplom gótikus átépítése és a püspöki udvarház megépítése. A területek közelsége és a téglaméretek – a templomFestői környezetben bújik meg Grúzia legszebb temploma. melletti temetőA középkori hiedelmek sötét oldalát tárják fel egy elhagyatott településen megtalált maradványok. kápolna tégláinak mérete szinte megegyezik a kemencékből előkerült tégláéval – arra utalnak, hogy az égetőkben ezekhez az építményekhez készítették az építőanyagot.

MTI Fotó: Varga György

A tervezett Mindszentyneum területén három hónapja zajlanak a régészeti munkák. A feltárásMegtalálták az óriások eltűnt városát Etiópiában. során rábukkantak a török kori vár 17. században épült, cölöp- és döngöltagyag-szerkezetű keleti falazatára és megtalálták a 18-19. században leégett épületek maradványait is. Az ásatás végére 50 ládányi anyag gyűlt össze: nagy mennyiségű kerámia, fazék, tányértöredék, kályhacsempe töredék került elő. A legszebb leletek – 1670-es évszámmal ellátott kályhacsempék, az üveggyöngyből fűzött gyöngysor, szépen díszített habán kerámiák – a 17. századi épületből származnak.

 Vigh László, a térség országgyűlési képviselője elmondta: lehetőséget kell keresni, hogy a téglaégető eredeti állapotában bemutatható legyen, de ehhez pluszforrásra van szükség. Vadvári Tibor, Zalaegerszeg alpolgármestere arról számolt be, hogy a Mindszenty-emlékközpont építése a közbeszerzés lefolytatása, a kivitelező kiválasztása után kezdődhet el.

Forrás: Göcseji Múzeum


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!