Idegen csillagrendszerek bolygóinak légkörét vizsgálja az Európai Űrügynökség missziója

A bolygóEz lehet a Naprendszer tizedik bolygója. rendszerek keletkezésének és fejlődésének alapkérdéseit vizsgáló ARIEL (Atmospheric Remote-Sensing Infrared Exoplanet Large-survey) missziót választotta az Európai Űrügynökség a következő M-osztályú, vagyis önálló, nagyjából félmilliárd eurós költségplafonnal rendelkező tudományos küldetésének – közölte az MTA.

A tervek szerint 2028-ban induló négyéves küldetése alatt az ARIEL ezer távoli csillagAz eddig észlelt legkisebb csillagot fedezték fel. bolygóit figyeli majd meg. Ez lesz az első olyan kiterjedt vizsgálat, amely az exobolygó-légkörBizonyítékot találtak arra, hogy miként történhetett a “nagy oxigénfelhalmozódás eseménye”. ök kémiáját fogja tanulmányozni. A küldetést három lehetséges jelölt közül az ESAMint egy szívverés, úgy pulzál a Föld mágneses mezeje. Tudományos Programtanácsa választotta ki, a döntést 2018. március 21-én jelentették be.

Forrás: ESA/STFC RAL Space/UCL/Europlanet-Science Office

“Bár mára körülbelül 3800 planétát fedeztünk fel más csillagok körül, ezeknek az exobolygóCsaknem száz újabb exobolygót fedeztek fel. knak a természete jórészt rejtve maradt. Az ARIEL statisztikai szempontból nagy exobolygó-mintát fog vizsgálni, hogy valódi képetTudósok megalkották a mutáns enzimet, amely lebontja a műanyagot. kaphassunk arról, milyenek is ezek az égitestek. Ez olyan kérdések megválaszolásához visz minket közelebb, mint hogy hogyan függ a bolygó kémiai összetétele és folyamatai attól a környezettől, amelyben keletkezett, és hogy a születését és fejlődését hogyan befolyásolta a gazdacsillaga” – mondta Giovanna Tinetti az ARIEL vezető kutatója, a University College London professzora.

Forrás: NASACsaknem száz újabb exobolygót fedeztek fel. /W. Stenzel

Az ARIEL az exobolygók különböző populációit fogja tanulmányozni a JupiterKiderült, mik rejlenek a Jupiter színes felhői alatt. - és Neptunusz-méretűektől egészen a szuperföldekig, ráadásul eltérő környezetben. Egyes bolygók a csillagaik lakhatósági zónáiban lesznek, ám a küldetés fő célpontjait azok a forró és meleg planéták jelentik, melyek közel keringenek a csillagaikhoz. A meleg és forró exobolygók természetes laboratóriumokként szolgálnak, melyekben a bolygók kémiai folyamatait és fejlődését tanulmányozhatjuk.

A magas hőmérséklet következtében a légkör különböző molekulái folytonos mozgásban vannak, nem tudnak leülepedni vagy felhőKiderült, mik rejlenek a Jupiter színes felhői alatt. réteget alkotni, így a műszeres mérések során megfigyelhetőek maradnak. A csillagukhoz közel keringő bolygók pokoli hőmérséklete – ami akár a 2000 Celsius-fokot is meghaladhatja – biztosítja, hogy a bolygó belsejére jellemző molekulák is eljuthatnak az atmoszférába. Ez lehetővé teszi az ARIEL számára, hogy a bolygó belső összetételéről és a bolygórendszer kialakulásáról is több információhoz jusson.

Forrás: ESA/ATG medialab, CC BY-SA 3.0 IGO

Az ARIEL egy méteres nagyságú (meter-class) távcsőtükörrel lesz felszerelve, ami a távoli naprendszerek látható és infravörös sugárzását gyűjti. Egy spektrométer a “szivárványKülönleges égi tünemény - kilenc órán át volt látható egy szivárvány Tajvanon. színeire” bontja a fényt, és kimutatja a bolygók légkörének kémiai ujjlenyomatát, ami a bolygó csillag előtti vagy mögötti elhaladása során rakódik rá a csillag fényére. Egy fényességmérő eszköz az exobolygók légkörében található felhőket fogja detektálni, míg a pontos követést lehetővé tevő irányító rendszer az űreszköz stabil célra tartását fogja garantálni nagy pontossággal. Az ARIEL programban 15 ESA-tagországból 60 intézet vesz részt, többek között az Egyesült Királyság, FranciaországSzépen cseperedik Franciaország első pandabocsa. , OlaszországSzürreális látványt nyújt Dél-Tirol egyik legkülönlegesebb természeti képződménye. , Lengyelország, Spanyolország240 éves üzenetet találtak egy spanyol Krisztus szobor belsejében. , HollandiaEurópa leghosszabb fűtött kerékpárútját építik meg Hollandiában. , Belgium, Ausztria, Dánia, Írország, MagyarországVisszatérhetett a farkas a Börzsönybe. , Svédország, a Cseh Köztársaság, NémetországEhető csomagolóanyagot fejlesztenek német kutatók. , Portugália, valamint egy NASA-hozzájárulás révén az Egyesült ÁllamokMagyarországról is követhető a teljes napfogyatkozás. . A konzorciumot és a tervezést az Egyesült Királyság vezeti.

Az európai űrmissziónak jelentős magyar vonatkozásai is vannak. A hazai tudományos hozzájárulást az MTA CSFK Csillagászati Intézet munkatársa, Szabó Róbert koordinálja, aki elmondta: az ARIEL tudományos programjának számos részkérdésébe bekapcsolódtak az intézet és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium munkatársai. A műszerhez szükséges egyes alkatrészek esetleges magyar tervezéséről és gyártásáról szóló tárgyalások is napirenden vannak. Az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetében mintegy 50 kutató foglalkozik elméleti és megfigyelő csillagászattal. Az intézet munkatársai számos európai és amerikai űrprogramban vettek vagy vesznek részt, melyek közül több az exobolygók keresésére vagy részletes analízisére koncentrál, de vannak közöttük infravörös tartományban működő űrtávcsöves megfigyelések is. Az exobolygó-légköröket vizsgáló, infravörösben működő ARIEL űrmisszióban való részvétel ezeknek az erőfeszítéseknek a megkoronázása lesz.

Forrás: NASA/Ames/JPL-Caltech

Az ARIEL-t Francia Guyanából, Kourouból bocsátják fel, és a második Lagrange-pont (L2) körüli pályára juttatják, másfél millió kilométerre a Földtől, ahol a FöldBizonyítékot találtak arra, hogy miként történhetett a “nagy oxigénfelhalmozódás eseménye”. és a NapA Napnál is fényesebbeket lobban egy barna törpe. gravitációs hatásának eredőjeként egy viszonylagos egyensúlyi állapotban tartózkodhat. Itt az űreszköz védve van a Nap sugárzásáIntenzívebb lesz a tavak színe a klímaváltozás hatására. l, miközben a teljes égboltot megfigyelheti. Az ARIEL Konzorcium projektmenedzsere, Paul Eccleston szerint az ARIEL forradalmasítani fogja az ismereteinket arról, hogy a bolygórendszerek hogyan keletkeznek és fejlődnek, és segíteni fog abban, hogy összevethessük saját NaprendszerEz lehet a Naprendszer tizedik bolygója. ünket a többi, szomszédos bolygórendszerrel.

Forrás: ESO/M. Kornmesser 


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!