Egyre több növény él a Mount Everest térségében

Egyre jobban benépesítik a növényekNem az állatok az álcázás egyedüli mesterei - a növények is képesek hasonló trükkökre. a világ legmagasabb hegycsúcsának, a Mount Everestnek a térségét és a Himalája hegységet az Exeteri Egyetem új tanulmánya szerint.

Forrás: Wikimedia Commons/shrimpo1967/flickr

A Global Change Biology című folyóiratban megjelent tanulmányukban a brit kutatók műholdas adatokat tanulmányozva mérték az erdőhatár (a magányos fákEgy elhagyatott kőfejtőnél fedezték fel a világ legöregebb erdejének maradványait. felső határa) és a hóhatár (ahol az év minden napján hó fedi a területet) között élő növények kiterjedését.

Az amerikai űrkutatási hivatal Landsat műholdjai által 1993 ás 2018 között készített felvételek tanúsága szerint a hóhatár alatti vegetáció jelentősen növekedett a tengerszint feletti 4150 és 6000 méter közötti térségekben. A különböző magasságokban és helyszíneken eltérő mértékű a terjeszkedés, a legjelentősebbet az 5000-5500 méteres magasságban mutatták ki a kutatók – olvasható az egyetem közleményében.

Forrás: Global Change Biology/K. Anderson; D Jones

A szakemberek nem vizsgálták meg a változásPéldátlanul gyorsan vándorol a Föld északi mágneses pólusa. okait, de felfedezéseik egybeesnek azzal a modellel, amely kimutatta, hogy a globális felmelegedésEgyre zöldebb az Antarktisz a klímaváltozás miatt. hatására a Himalája térségében mindenhol csökkent azon területek kiterjedése, ahol túl alacsony a hőmérsékletRekordmértékben emelkedett a globális földfelszíni hőmérséklet. a növényi élet számára. Sok kutatásNemzetközi kutatócsoport próbálja feltárni Zélandia titkait. készült a jégolvadásról a Himalája térségében, köztük egy olyan, amelyik kimutatta, hogy a jégveszteség megduplázódott 2000 és 2016 között.

“Fontos figyelemmel kísérni és megérteni a jégolvadást a nagy hegységrendszerekben, de a hóhatár alatti ökoszisztéma jóval nagyobb területet foglal el, mint az állandó hó és jég, és nagyon keveset tudunk erről az ökoszisztémáról, valamint arról, hogy az miként hat a vízellátásra” – mondta Karen Anderson, az egyetem környezeti és fenntarthatósági intézetének kutatója.

Forrás: Karen Anderson/University of Exeter

Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!