Chichén Itza, a megfejthetetlen maja város

Chichén Itza a legismertebb maja városElveszett maja város romjaira bukkantak a mexikói dzsungelben. . Éles kettősség jellemzi. Egyrészt a festői rengetegben megbújó romvárosNan Madol romvárosának rejtélye. az évezredes majaA világ első országúthálózatát fedezték fel a maja kultúra bölcsőjében. civilizáció dicsőségét hirdeti, másrészt kevés ennél vérfagyasztóbb hely létezik a világon. Az építészeti mesterremekek egykor különösen kegyetlen emberáldozatok színhelyei voltak.

Közép-Amerikában, a Yucatán-félszigetŐsi építményt fedeztek fel a Kukulkán maja piramisban. csücskében, a dzsungelKülönleges autópálya a dzsungel fölött. közepén elterülő síkság templomvárosa a maja civilizáció legnagyobb politikai és gazdasági központja volt. A történészek szerint a maja-tolték birodalom egyik legfontosabb fennmaradt építészeti együttese található itt. Quetzalcóatl, a toltékok királya 987 körül tette – maja szövetségesei segítségével – Chichén ItzáŐsi építményt fedeztek fel a Kukulkán maja piramisban. t birodalma fővárosAngkor - a Khmer Birodalom varázslatos fővárosa. ává. A települést, melyet már akkor is így hívtak, eredetileg maják lakták, a toltékok csak később érkeztek ide, ezért az épületek mindkét kultúra nyomait magukon viselik.

Chichén Itza, Mexico

Chichén Itza” annyit tesz, “az itzai kútKülönleges autópálya a dzsungel fölött. kávájánál”. Az elnevezés is megerősíti a már bizonyított tényt, hogy a félszigeten élő népekSokszínű emberiség - lenyűgöző portrék egy világjáró fotóstól. folyó híján a természetes víznyelő aknákból (ún. cenotesekből) nyerték a friss vizet. Chichén Itza is három ilyen képződménynek köszönhette létét. Ezek a gigantikus földalatti barlangok nemcsak az éltető vizet adták az itt élő törzseknek, de vallási szerepet is betöltöttek. Napjainkban két cenotes maradványai még megtalálhatók a romvárosban. A híresebb az Áldozat kútja, ahol a nagy szárazság idején a maja esőMiért érezzük azt a különleges illatot eső után?. istennek, Chac-nak mutattak be áldozatokat – nem ritkán a törzs legszebb fiatal lányai estek a rítus és a vallás vértanúivá. A város alatt futó smaragdzöld színű folyó egy kráter mentén válik láthatóvá a telep közepén. A Szent kútnak is titulált cenotes-t mágikus erővel ruházták fel. Vizét szentként tisztelték, senki nem merte háborgatni; áldozatképp tömérdek aranyat és ezüstöt szórtak a mélyére. A kincsek a mai napig ott pihennek a kút alján. Kutatók szerint károsodás nélkül nem is lehet a felszínre hozni őket.

Chichén Itza, Mexico

Chiczén Itza városához majd’ 600 épület, templomBorobudur - a világ legnagyobb buddhista templomegyüttese. és több labdapálya is tartozott. Manapság a romok egy részét még mindig a dzsungel rejti, helyreállításuk jelenleg is tart. Mivel az ősi indián civilizációKuelap - a rejtélyes Chachapoya indiánok romvárosa. król írásos emlékek nem szólnak, csak építményeik, szobraik és használati tárgyaik maradtak fenn; a kutatók kénytelenek ezekből a relikviákból megfejteni többek között a maják és a toltékok titkait. A régészek és a történészek mindmáig csak találgatnak, vajon hogyan építették fel a várost a sűrMikor valósulhat meg az űrlift?. ű dzsungel közepén, és honnan szerezték, de legfőképpen: hogyan szállították ide a rengeteg követ?

Chichén Itza, Mexico

A romváros legimpozánsabb épülete a spanyol hódítók által “El Castillo” (a kastély) néven emlegetett piramisFeltárták a nemrég felfedezett, 3700 éves egyiptomi piramis sírkamráját. . KukulkánŐsi építményt fedeztek fel a Kukulkán maja piramisban. , a tollas kígyóisten tiszteletére emelt piramis az eddig legszebben restaurált maja építmény. A páratlan épület a településA leghosszabb nevű városok a világon. középpontjában áll, a város többi pazar kőépülete fölé magasodó hatalmas kőtemplom a környék minden pontjáról jól látható. Négy oldalán négy igencsak meredek lépcsősor vezet fel a kis termeket rejtő kőtemplomhoz, azaz a szentélyhez, ahol a legyőzött ellenségek fölött mutattak be véres győzelmi áldozatot. A lépcső aljánál a két tátott szájú kígyófej a feltételezések szerint magát Kukulkánt formálja meg.

A mintegy 55 méter magas piramis a maja naptár szimbóluma alapján épült. Kilenc fokozata (terasza) van, ez a maja hitvilágban a halál kilenc bugyrát szimbolizálta. A lépcsősorok mindegyikének 91 lépcsője van, és ha a főbejárat nagy lépcsőjét is beleszámítjuk, a 365-ös számot kapjuk, azaz az év napjainak számát. (Ezek a lépcsők egyébként meglehetősen kényelmetlenek, a fokok magassága nagyobb, mint a szélessége, ezért megmászni sem könnyű őket.) Szakértők szerint ez azt bizonyítja, hogy a maják igen fejlett asztronómiai tudással bírtak. Kimagasló építészeti tudományukat pedig mi sem támasztja alá jobban, mint az, hogy minden napHárom nap kel fel és nyugszik le egy újonnan felfedezett, különleges bolygón. éjegyenlőségkor a lenyugvó nap utolsó fényei egy tekergőző kígyó, a tollas kígyó árnyékát festik a piramis lépcsőire.

Chichén Itza, Mexico

A főpiramis belseje egy kisebb piramist rejt. Igen szűk résen lehet bemászni, aztán fülledt, nedves levegő fogad és egy roppant keskeny folyosón felkapaszkodhatunk a piramis egyharmadáig. Ez a kisebb piramis, a Vörös Jaguár temploma. A régészek itt találták meg Kukulkán jaguár trónját, azaz a főpapi trónt. A feltételezések szerint míg a külső piramis a 365 napból álló évet szimbolizálja, addig a kisebb piramis szerkezete a holdnaptárat jeleníti meg.

Vitathatatlan, hogy a piramist elsősorban vallási célzattal építették, de vajon használták egyéb tevékenységre is? Nemrég nagy visszhangot keltett egy új feltételezés a témával kapcsolatban. David Lubman, a Kalifornia Egyetem hangtani mérnöke szerint az ősi maja piramisokA csodálatos gízai piramisok. lehettek az első szabadtéri “zenei színpadok”, amelyeket úgy építettek, hogy bizonyos akusztikai igényeknek megfeleljenek. Lubman bebizonyította, hogy ezeknél a “szabadtéri színpadoknál” olyan visszhangjelenségek figyelhetők meg, amelyek a maják szent madarának, a quetzalnak rikoltására hasonlítanak.

Chichén Itza, Mexico

Az idegenvezetők már régóta ejtik ámulatba a turistákat azzal, hogy két követ összeütnek: a visszhang pedig sosem marad el. Egy ősi indián legendaSan Galgano - legendás kard a kőben. szerint a maják tudatosan építették piramisaikat úgy, hogy hátborzongató hanghatásokat keltsenek. Mostanáig azonban a kutatók figyelmen kívül hagyták a mítoszt. Lubman e visszhang keletkezésének fizikai magyarázatát a lépcső meredekségének, a lépcsőfokok magasságának és a járólapok szélességének arányában határozta meg. Másrészt a maja művészet14 híres múzeum a világ minden részéről. ben a Kukulkánt gyakran ábrázolták egy nagy quetzal társaságában. Ezért Lubman egyáltalán nem lepődött meg, mikor a piramisnál felvett visszhang és a madár hangja között valóban sok, akusztikailag mérhető hasonlóságot tapasztalt (Acoustical Society of America).

Chichén Itza, Mexico

chichenitza10A piramis a piramisban mellett megcsodálhatjuk a latin-amerikai világ legnagyobb eddig felfedezett pelotpályáját. A 90 m hosszú pályán 7-7 játékos a labdát derékkal, vállal és lábbal rugdosta, passzolgatta, de a játék pontos szabályai mindmáig ismeretlenek. Annyi azonban bizonyos, hogy vallási momentumokat magába foglaló sportról van szó. A főpiramistól jobbra rengeteg, mintegy két és fél méteres, négyszögletes oszlop fogadja a látogatókat. Ez az “Ezer oszlop csoportosulása”. Az oszlopok többségét harcosok reliefjei díszítik. Mellettük áll a Harcosok temploma, melyet belülről senki sem csodálhat meg. Mindenképpen meg kell említeni a maja város legbizarrabb épületét, a Tzompantlit. Valójában egy egy méter magas, tizenegynéhány méter hosszú és széles épületről van szó, amely emberáldozatok bemutatására szolgált. A maják halottkultusza elég rémisztő; a koponyákEmberi koponyákból emelt tornyot tártak fel a régészek Mexikóban. ábrázolásától sem riadtak vissza. Sőt, az alapzat egész külső falát ezernyi kőkoponyával fedték le, ami mellett nap mint nap elhaladtak. Ez náluk a mindennapi élet része volt. Semmi különös. Csak mi tartjuk vérfagyasztónak és elborzasztónak.

Hogy pontosan mikor és hogyan tűntek el Chichén Itza lakói, arról források hiányában csak találgatnak a tudósok. Ugyan maradtak fenn maja feljegyzések arról, hogy 1221-ben polgárháború tört ki a félszigeten. A jelenleg is a restaurálással foglakozó régészek a leletekből arra következtetnek, hogy valószínűleg nem békés körülmények közt szűnt meg birodalmi központ lenni az 1988-ban a világörökségBall's Pyramid - kihunyt vulkán a Csendes-óceánban. részének nyilvánított város.

Chichén Itza, Mexico

Chichén Itza, Mexico

Chichén Itza, Mexico

Chichén Itza, Mexico


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!