A korábban véltnél jóval régebbre nyúlik vissza az emberiség kezdete

A korábban véltnél jóval régebbre nyúlik vissza az emberiség kezdete: az eddig legrégebbinek hitt leleteknél 100 ezer évvel korábbiakra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport Marokkóban. A 300 ezer éves csonttöredékek betekintést engednek a Homo sapiens kialakulásába és fejlődésébe – közölte Jean-Jacques Hublin, a lipcsei Max Planck evolúciós antropológiai intézet kutatója és munkatársai a Nature című tudományos lapban. A Homo sapiensre utaló eddigi legrégebbiA neandervölgyiekhez köthető eddigi legrégebbi faeszközöket tárták fel. bizonyítékokat az etiópiai Omo Kibisben találták, koruk 195 ezer évre tehető. Az új felfedezésSzerves vegyületek gazdag lelőhelyét mutatta ki a Marson a Curiosity. révén a korábban vitatott fosszíliákat is új fényben látják a tudósok, így a dél-afrikai Florisbadban talált 260 ezer éves koponyatöredéket is a Homo sapienshez sorolják.

Forrás: Shannon McPherron/MPI EVA Leipzig

“Sokáig úgy hittük, hogy az emberiség bölcsője 200 ezer éve Kelet-Afrikában volt. Adataink szerint azonban a Homo sapiens már 300 ezer éve elterjedt az egész kontinensen” – mondta Hublin. Kiemelte: jóval azelőtt, hogy a modern ember százezer éve elhagyta Afrikát, már az egész kontinenst benépesítette. Marrakechtől mintegy száz kilométerre északnyugatra, Dzsebel Irhudban 22 megkövesedett csontmaradványt találtak a kutatók: koponyákat, állkapocscsontokat és fogakat, amelyek legalább öt embertől származnak. Különösen a koponyatöredékeket vizsgálták meg nagyon aprólékosan modern komputertomográfiával és alávetették statikai elemzéseknek is.

Forrás: Jean-Jacques Hublin/MPI-EVA, Leipzig

Az új ismeretek nem csak az időbeli besorolásra vonatkoznak. A leletek szerint a korai Homo sapiens arca teljesen kifejlett volt, a fej hátsó része viszont jóval hosszúkásabb volt és inkább a Homo nem korábbi képviselőiére hasonlított. “Ez azt jelenti, hogy az arccsontok formája már fajunk evolúciójának kezdetén kifejlődött. Ellenben az agy formája és valószínűleg funkciója is csak a fejlődés későbbi részében változott meg” – mondta Philipp Gunz, a tanulmányÉvente 184 ezer haláleset köthető világszerte a cukros üdítők fogyasztásához. társszerzője.

Az ásatások során a szakértők több állati csontot is találtak, például gazellákét és olyan eszközA neandervölgyiekhez köthető eddigi legrégebbi faeszközöket tárták fel. öket, amelyek segítették a fosszíliák korának azonosítását. “Dzsebel Irhudban szerencsénk volt, mert a kőszerszámok közül egykor sok felhevült, így a leletrétegek datálásához alkalmazhattunk a termolumineszcencia módszerét” – fejtette ki Daniel Richter kutató.

Forrás: Mohammed Kamal/MPI EVA Leipzig

A termolumineszcencia olyan fizikai jelenség, amelynek során elektromágneses sugárzásnak kitett minta később, felmelegítése során fényt bocsát ki magából. Az eljárással a természetes radioaktív elemek szétesése által meghatározható a mesterséges felhevülés óta eltelt idő is. A kutatásban nem részt vevő kutatók is szenzációsnak tartják az új felismeréseket.

MTI, Nature, Max Planck Institutes, iflscience.com


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!