A Föld leghosszabb életű állatai

Walesi tudósok IzlandTöbb bálnát öl meg Norvégia, mint Japán és Izland együttvéve. partjainál nemrégiben egy olyan kagylóÉlő példányt találtak a kutatók a titokzatos óriásféregből - videó. t találtak, amely a vizsgálataik szerint több mint négyszáz évet élt. Ezzel jelenleg ez a kagyló a bizonyítottan legtovább élt állati egyed a Földön. Az esemény apropóján összegyűjtöttük, mely állatfajok egyedei érhetnek el akár emberi léptékkel mérve is matuzsálemi kort, melyek a világ leghosszabbA leghosszabb nevű városok a világon. életű állatai.

A kagylók héján látható gyűrűket megszámolva, a fák évgyűrűihez hasonlóan, meghatározható az állat életkora. Ezt tették Paul Butler tengerbiológus és munkatársai, akik a walesi Bangor Egyetem kutatóiként vizsgálták Izland part menti vizeit, és a tengerfenékről hoztak fel egy kagylót, amely az Arctica islandica fajhoz tartozott. A kutatásValójában nem egy, hanem négy zsiráffaj létezik. az Európai Unió támogatásával megvalósuló Millennium-projekt része, amelynek célja az elmúlt ezer évben végbement éghajlatváltozás tanulmányozása. A kutatók elmondása szerint a kagylóhéj növekedési gyűrűit vizsgálva következtetni lehet az adott időszakban uralkodó ökológiai tényezőkre – a tengervíz hőmérsékletére, a sókoncentrációra, de a táplálékellátottságra is.

1. helyezett

Sellőkagyló

A pontos kormeghatározás tanúsága szerint a kagyló 405-410 éves volt, így megdőlt az eddig ismert legidősebb állat életkori rekordja. A kutatók még csak találgatni tudnak, hogyan képesek ezek a kagylók ilyen sokáig élni. Valószínűnek tűnik, hogy a tengeri életkörülmények hozzájárulnak e kagylók hosszú élettartamához – több kétszáz évnél idősebb egyedet találtak már az Ír-tengerben és az Északi-tengerben is. Emellett Chris Richardson, a kutatócsoport egyik tagja azt gyanítja, hogy a kagylók evolúciójuk során olyan hatékony élettani védőmechanizmusokat fejlesztettek ki, amelyek segítségével ellensúlyozni tudják az öregedés folyamatait. E mechanizmusok vizsgálatával közelebb juthatunk az öregedés pontosabb megértéséhez is.

Arctica islandica

A jelenleg ismert legidősebb állat tehát a 405-410 éves kor elérésére is képes Arctica islandica tengeri kagyló. Vajon mely állatfajok képviselői élhetnek még emberi léptékkel hasonlóan hosszú ideig? Összegyűjtöttük ezeket a fajokat, a lista azonban sok bizonytalansággal terhelt. A kagylóktól eltérően ugyanis a legtöbb faj egyedeinek életkorát csak közelítőleg lehet meghatározni. A kagylók kormeghatározásához hasonló módszerrel lehet a halakÚgy szoknak rá a halak a műanyagra, ahogy a tinik a gyorsételekre. életkorát is megbecsülni. A pikkelyeket vizsgálva “évgyűrűket” fedezhetünk fel rajtuk, ezek kialakulását a télre és a nyárra jellemző ökológiai körülmények váltakozása okozza. Más állatfajok esetében – például a kutyáknál és a macskáknál – a fogak állapota alapján lehet a legpontosabb becslést adni az állat életkoráról: a fiatal egyedeknél a fogak növekedése, míg a felnőtteknél a fogak kopása jelzi az életkort.

2. helyezett

Grönlandi bálna

A második a listán a grönlandi bálnaHatalmas tengeri élőlény teteme festette vörösre egy indonéz sziget partját. (Balaena mysticetus). E bálnákTöbb bálnát öl meg Norvégia, mint Japán és Izland együttvéve. felnőtt korukra több mint 18 méteresre nőnek meg, testsúlyukHatalmas lyuk keletkezett egy orosz faluban. már születésükkor eléri az egy tonnát, a kifejlett állatok pedig akár 54 tonnát is nyomhatnak. Számos esetet írtak le, amikor egy-egy bálnatetemHatalmas tengeri élőlény teteme festette vörösre egy indonéz sziget partját. bőrébe fúródva évszázados szuronyhegyeket találtak. Jeffrey Bada, a kaliforniai Scripps Oceanográfiai Intézet munkatársa a bálnák szemében, illetve fogaiban mért aszparaginsav-koncentráció változásai alapján képes megbecsülni a bálna életkorát. Mérései szerint a grönlandi bálnák átlagosan húsz-hatvan évig élnek, de néhány egyed életkorát 135, 159, 172, sőt, 211 évesnek határozta meg. Módszere pontosságát azonban több kutató vitatja.

Grönlandi bálna

3. helyezett

Teknősök

Talán nem meglepő, hogy tízes listánkon öt teknősfaj is helyet kapott. Őket összevontuk, így a harmadik helyezést érték el a sorban. Valószínűleg közülük is a madagaszkári sugaras teknősJonathan, a világ egyik legöregebb teknőse az 1900-as évek elején és napjainkban. ök (Geochelone radiata) élnek a legtovább. Egyes feljegyzések szerint egy teknős, amelyet James Cook angol felfedező ajándékozott a tongai királyi családnak 1773-ban vagy 1777-ben, még II. Erzsébet királynő 1953-as tongai látogatásakor is élt, így legalább 176 éves lehetett. HalEldobált üvegpalackok menthetik meg a kihalástól a foltos kézhalat. álakor, 1965-ben elérhette a 188 éves kort is. A sugaras teknősök súlyosan veszélyeztetett állatok, Madagaszkár déli részén élnek. Nem nőnek olyan nagyra, mint más hosszú életű teknős fajok, átlagos testtömegük körülbelül 16 kg.

Geochelone radiata

A világ egyik legnagyobb súlyú teknőse a Galapagos-szigeteken honos óriás teknős (Geochelone elephantopus porteri). A felnőtt állatok elérhetik a háromszáz kilogrammos testtömeget is, páncéljuk akár 120 centiméter hosszú is lehet. Bár a vadon élő egyedek maximális élettartama nem ismert, tavaly hunyt el egy nőstény Ausztráliában, amelyről a hagyomány úgy tartja, hogy Charles Darwin gyűjtötte 1835-ben a Galapagos-szigetekNan Madol romvárosának rejtélye. egyikén. A teknős ezután Angliába, majd onnan Ausztráliába került. E történet szerint a teknős halálakor túllépte a 170. életévét, sokan azonban rámutattak a történet ellentmondásaira.

Geochelone elephantopus porteri

Az aldabrai óriásteknős (Geochelone gigantea) a Seychelles-szigetekhez tartozó Aldabra-atoll szigetein él. Szinte eléri a galapagosi óriásteknős testméreteit: 120 centiméter hosszú a páncélja, testtömege pedig 250 kilogramm is lehet. A többi nagytestű teknőshöz képest szerencsés helyzetben voltak e faj egyedei az elmúlt évszázadok során, minthogy az Aldabra-atollon az emberi befolyástól védetten él ma is legnagyobb, 152 ezer egyedet számláló populációjuk, s emellett ZanzibárKolerajárvány tombol Zanzibáron. szigetA rejtélyes Húsvét-sziget. én is él a faj egy elszigetelt populációja. Számos eltérő élőhelyet benépesítenek, a füves síkságtól a mangrove mocsarakig. A ma élő legidősebb aldabrai óriásteknős elérheti a 150-170 éves kort is, sőt egyes erősen vitatott hitelességű beszámolók szerint egy Indiában, tavaly elhunyt egyed 255 éves volt.

Geochelone gigantea

Sokan tartanak hazánkban is görögteknőst (Testudo hermanni) terráriumban. Bulgáriában, Romániában és Európa mediterrán vidékein vadon is él, leggyakrabban sziklás, bozótos domboldalakon, illetve ligetes erdőkben találhatók jelentős számban. A korábban említett teknősfajokhoz képes testmérete jóval kisebb, páncéljának hossza ritkán haladja meg a 25 centimétert (érdekesség, hogy a nőstények általában nagyobbra nőnek, mint a hímek). Fogságban életkoruk meghaladhatja a száz évet, a legidősebb példány a feljegyzések szerint 160 évig élt.

Testudo hermanni

A görögteknőshöz hasonlóan a dobozteknősöket is gyakran tartják házikedvencként. Ázsiában és Észak-Amerikában is élnek dobozteknős-fajok, amelyek nincsenek szoros rokonságban egymással. Közös nevüket magas, kupola formájú páncéljukról kapták, amely lehetőséget biztosít arra, hogy az állat a ragadozóRitka felvétel - így vadásznak le a kardszárnyú delfinek egy tigriscápát. k elleni védekezésként teljesen visszahúzódjon páncéljába. Az észak-amerikai dobozteknősök mindenevők, fiatal korukban elsősorban csigákkal, rovarokkal táplálkoznak, majd fokozatosan áttérnek a növényevésre. Fogságban általában ötven-hatvan évig élnek, néhány egyed azonban megélheti a százéves kort, sőt, egyes feljegyzések szerint a legidősebb dobozteknős 123 éves korában múlt ki.

dobozteknős

4. helyezett

Pulykakeselyű

A legtovább élő madárfaj valószínűleg a pulykakeselyű (Cathartes aura). Észak- és Dél-Amerikában őshonos, számos, eltérő éghajlatú élőhelyhez is képes alkalmazkodni, a szubtrópusi erdőtől a sivatagig. Dögevő, szinte kizárólag elhullott állatok tetemeivel táplálkozik, amelyeket azok szaga alapján talál meg, alacsony magasságból pásztázva a felszínt. A vadon élő egyedek ritkán haladják meg a húsz éves életkort, de 118 éves pulykakeselyűről is szólnak beszámolók, amelyek megalapozottsága azonban ellenőrizhetetlen.

Pulykakeselyű

5. helyezett

Közönséges ara

A közönséges ara (Ara ararauna) az egyik legismertebb nagytestű papagájfaj. Élénk kék-sárga színezettsége miatt sokan tartják fogságban díszmadárként. Dél-Amerikában őshonos, ahol gyümölcsökkel, kemény héjú magvakkal táplálkozik. Valóban hosszú ideig élnek, nem ritkaRitka találkozás - közel 4 méteres óriáskalmárt filmeztek le egy japán kikötőben. a hatvan éves madárMadarak százainak rejtélyes pusztulását vizsgálják a szakemberek Amerikában. . Az angol Daily Mirror című lap beszámolója szerint egy közönséges ara elérte a 106 éves kort is. Tulajdonosa állítása szerint a madár 1899-ben kelt ki a tojásból, a második világháború idején pedig Winston Churchill brit miniszterelnök tulajdonában volt. A Churchill-hagyaték kezelői mindazonáltal cáfolták ezt az állítást.

Közönséges ara

6. helyezett

Hattyú

A hattyú (CygnusIndítás után felrobbant egy amerikai hordozórakéta. olor) hazánkban is honos nagytestű vízimadár, testsúlya elérheti a tizenhat kilogrammot is. A hím és a nőstény madár igen hasonló egymáshoz, mindkét nem közreműködik a fiókák kikeltésében: a hím gyakran őrzi a tojásokat, míg a tojó élelmet keres. Általában nagyjából 30-35 éves korig élnek, de leírtak már 102 éves hattyútSzent fa az út közepén. is.

Hattyú

7. helyezett

Ponty

A magyar vizekben is gyakori ponty (Cyprinus carpio) és rokonai a halak között igen hosszú, akár száz évet is meghaladó kort élhet meg. Közülük is kiemelkedik a nemesített és díszhalként tartott pontyváltozatok élettartama, amelyek tenyésztésének Kínában és Japánban régre visszanyúló hagyománya van. Ezek a halak, amelyeket világszerte koi-nak hívnak (a szó japánul pontyot jelent), állítólag kétszáz évig is elélhetnek.

Ponty

8. helyezett

Afrikai elefánt

Afrikában két elefántfaj él, mindkettőt szokás afrikai elefántMegölték Afrika egyik legnagyobb elefántját. nak hívni. Egyikük az afrikai szavannai elefánt vagy egyszerűen afrikai elefánt (Loxodonta africana), a másik az erdei elefántDrámai mértékben csökkent az erdei elefántok száma. (Loxodonta cyclotis). Az afrikai elefántokElefántcsont-hadurak - orvvadászok nyomába ered az oknyomozó riporter. átlagosan 70 évig élnek, élettartamuknak, az orvvadászatMár a zsiráfokat is irtják az orvvadászok. vagy betegségek közbelépése nélkül, őrlőfogaik kopása szab határt. Életük során általában hat őrlőfogkészletet használnak el: a fogak folyamatosan kopnak-töredeznek, helyüket újabb fogak veszik át. Az utolsó, hatodik fogkészletet a legtöbb elefánt hatvanöt-hetven éves korában veszíti el, e fogak helyett azonban már nem nőnek újabbak, az elefánt így nem képes táplálkozni, és hamarosan kimúlik.

Afrikai elefánt

9. helyezett

Aligátor

A két aligátorfaj – a mississippi aligátor (Alligator mississippiensis) és a kínai aligátor (Alligator sinensis) – egyedei gyakran meghaladják az ötven éves kort, de a feljegyzések szerint az egyik példány, amely ma is a belgrádi állatkert lakója, 1937 óta él ott, így legalább hetven éves. Egy másik aligátor, amely a rigai állatkertben múlt ki idén, legalább 72 éves volt. Amint nevük is mutatja, az aligátorok az Egyesült Államokban, illetve Kínában őshonosak. A kínai aligátor az egyik leginkább veszélyeztetett állatfaj bolygóKészülnek az amerikai Hold-bázis tervei. nkon: vadon kizárólag a Jangce folyó völgyében él néhány tucat példány. Ennél több egyedet tartanak a világ állatkertjei fogságban, így van még némi remény e faj megmentésére.

Aligátor

10. helyezett

Amerikai uhu

A legtovább élő bagolyfaj az amerikai uhuEgy bagoly tartja rettegésben egy hollandiai város lakóit. (Bubo virginianus), a legidősebb példány a feljegyzések szerint 68 éves korában múlt ki. Egész Amerikában elterjedt, a hazai baglyokhoz hasonlóan kisemlősA keleti erszényesnyest. ökre, hüllőMásfél méteres varánusz mászott fel egy ház falára. kre és rovarokra vadászik. Először kifinomult hallásával érzékeli zsákmányát, majd fejét a hang irányába fordítva követi prédaállatEmelkedett a vadon élő óriáspandák száma. át. A feje két oldalán lévő “tollfülek” eltérő magasságban helyezkednek el, így a zsákmány hangja kis késleltetéssel éri el a hallójáratait. E késés alapján a bagoly pontosabban meg tudja határozni a hang forrásának helyét.

Amerikai uhu


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!