A felhőtakaró megnövelésével és kifényesítésével védenék meg a Nagy-korallzátonyt

A világ legnagyobb koralltelepe feletti felhőtakaró megnövelésével és „kifényesítésével” óvnák meg a pusztító fehéredéstől az ausztrál Nagy-korallzátonyt. Daniel Harrison óceánkutató a Sydney-i Egyetem Tengertudományi Intézetének munkatársa az általa kidolgozott stratégiát egy Queensland állambeli tudományos kongresszuson mutatta be, amelyen kétszáz szakértő vitatja meg a súlyos károkat elszenvedett korallzátony megóvásának lehetséges módjait.

Forrás: NASA/GSFC/LaRC/JPL, MISR Team

Felhőképződéskor a lehűlő levegő hőmérséklete harmatpont alá süllyed, és a feleslegessé váló vízgőz kicsapódik. A kicsapódás a légkörben lebegő, szabad szemmel nem látható szilárd anyagok – például vulkáni hamu, por, sókristályok – felületén indul meg. Harrison elmondta, hogy a szárazföld felett rengeteg a por és az egyéb szilárd anyag. Az óceán felett azonban elsősorban a tengeri só számlájára írható a felhőképződés.

Forrás:  Wikimedia Commons/The Lightworks/fotopedia.com

A kutatónak és munkatársainak az az elképzelése, hogy a tengervizet szétpermetezik a levegőben, hogy az elpárologva maga után hagyja a sókristályokat. A tudósok egyedi tervezésű szórófejekkel juttatnának több ezer milliárd vízcseppet a légkörbe másodpercenként. A finom vízfátyol a tervek szerint nagyjából egy kilométerre az óceán fölé jutna el. Harrison szerint a módszer „kifényesítené” a felhőket a zátony felett, ami azt jelenti, hogy több napfényt tudnának visszaverni az űrbe.

Forrás: Wikimedia Commons/Laura de Feyter
Forrás: Wikimedia Commons/Gypsy888

A korallfehéredést a melegedő óceánvíz és a napfény együttes hatása okozza. Harrison szerint ha leárnyékolnák a korallokat, akkor a melegedő víz ellenére sem indulna be a fehéredés. A zátonyra nehezedő nyomás így is a kritikus szinthez közelít. A klímaváltozás mostanra olyan mértéket öltött, hogy a káros anyagok azonnali és kíméletlen visszaszorítása esetén is tovább fog melegedni a zátony körüli víz a következő egy-két évtizedben – jegyezte meg a szakember.

Forrás: Wikimedia Commons/Acropora

A korallzátonyok kevesebb mint 0,1 százalékát fedik le az óceán területének, ám a tengeri élőlények 25 százaléka használja őket élőhelyként élete legalább egy szakaszában. Azt a szakértők sem tudják pontosan, hogy a korallzátonyok elvesztésének milyen következményei lennének.


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!