360 ezer éves víztározó rejlik a Negev-sivatag felszíne alatt

Egy nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogy az eddig véltnél jóval idősebb a Negev-sivatagTöbb ezer éves, titokzatos kőépítményeket fedeztek fel a szaúd-arábiai sivatagban. felszíne alatt több száz méterrel talált víztározó. Izraeli, kínai, amerikai és svájci tudósok kutatásRákos sejtekkel harcoló fehérjéket fedeztek fel izraeli tudósok. ából kiderült, hogy a mélyben rejlő víztározó réteg 360 ezer éve alakult ki – jelentette az izraeli Weizmann Intézet. Az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányÉvente 184 ezer haláleset köthető világszerte a cukros üdítők fogyasztásához. segíti a globális klímaváltozásÉrdekes felfedezésre jutottak a kutatók a leggyorsabb gleccser tanulmányozása során. folyamatának megértését.

It’s one of the driest places on Earth.

Közzétette: ScienceAlert – 2019. augusztus 3., szombat

 

A kutatócsoport Izraelben a mélyben összegyűlt vizet tanulmányozta, mely egy olyan korábbi időszakból származik, amikor nagyobb volt a levegő páratartalma és több eső esett ezen a vidéken. Az ilyen fosszilis víztartó rétegeknek nevezett sivatagi víztározóKözadakozásból építenék újra a vízzel elárasztott Bözödújfalu összeomlott templomát. k nem töltődnek fel újra, mert a térség éghajlata kevésbé párássá és nedvessé válik az évek során.

Forrás: Andrew Shiva/Wikimedia Commons/CC BY-SA 4.02,7 millió éves jégmintát hoztak felszínre az Antarktiszon.  

A Negev-sivatag víztartó rétege több száz köbkilométer vizet tartalmaz, és ez a fő édesvíz-forrása ennek a vidéknek. Eddig 30 ezer évesnek vélték a víztározó réteg korát, mert a vízben a szénnek a 14-es tömegszámú izotópját mérték. Az új tanulmány szerzői azonban más módszert alkalmaztak, a kripton 81-es izotópját mérték, amely a szénnel szemben ritkaA világ leghosszabb sóbarlangja rejtőzik a Holt-tenger mellett. elem a földkéregben, és nem tud behatolni a talajvízbe a környező sziklákból, és így szennyeződés nem befolyásolhatja a mérés pontosságát.

Forrás: Roland Purtschert/University of Bern

Ezzel a módszerrel az derült ki, hogy valójában két nedvesebb időszakból származik a vízzáró réteg vize: 360 000 és 30 000 évvel ezelőttről. Az adatok azt is elárulták, hogy az ősibb nedves időszakban a vízVíz nyomára bukkant a NASA űrszondája a Bennu aszteroidán. forrása a trópusi Atlanti-óceán felett kialakult felhőRitkán látható, gyönyörű színekben játszó felhők alakultak ki Norvégia felett. k voltak, – szemben a mai, ezt a területet elérő esőfelhőkkel, amelyek a Földközi-tenger felett alakulnak ki. A második időszakban a földbe jutott víz forrása azonban a Földközi-tenger feletti felhők esőzése lehetett, akárcsak ma.

Forrás: Eduard Marmet/flickr

Ezekben az időszakokban a FöldA dél-atlanti anomália ellenére nem várható a Föld mágneses pólusváltása. NapA Nap koronájába merült a NASA űrszondája. körül körüli pályája inkább kör alakú volt, összehasonlítva más időszakokkal, amikor elliptikus. Ezeket a különbségeket a gravitációs változások okozzák, a NaprendszerÖsszeütközhet a Tejútrendszer a Nagy Magellán-felhővel. más bolygóZáptojásszagú köd veszi körül az Uránuszt. inak a Földre kifejtett erői, és összefüggésben állnak a ciklikus jégkorszakokkal. A tanulmány rávilágított a Föld pályájának kisebb változásai és a jelentős éghajlatváltozások közötti kapcsolatokra is.

A kutatócsoportban az izraeli Ben Gurion egyetem és a Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói vettek részt, valamint a Hopej városban található Kínai Tudományos és Technológiai Egyetem, több amerikai egyetem, valamint a svájci Berni Egyetem szakemberei.


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!