Ritkán látható földtani képződményeket hozott felszínre a Duna alacsony vízállása Lábatlannál – számolt be róla a Gerecse Karsztkutató Társulat. A Duna 1738-as folyamkilométerénél jelenleg jól megfigyelhetők azok az eocén korú kőzetbordák, amelyek a társulat szerint mintegy 30–50 millió évvel ezelőtt alakultak ki.
A kőzetek abból a földtörténeti korszakból származnak, amikor a mai Magyarország területének jelentős részét még meleg vizű, sekély tengerek borították.
A most felszínre került kőzetek ezért jóval többet jelentenek egyszerű geológiai érdekességnél. Egy olyan ősi környezet nyomait őrzik, amely több tízmillió évvel a Duna megjelenése előtt létezett ezen a vidéken.
A Gerecse Karsztkutató Társulat szerint a lábatlani kőzetbordák értékes földtani és ősföldrajzi ritkaságnak számítanak. Tanulmányozásuk hozzájárulhat ahhoz is, hogy jobban megértsük a Dunántúli-középhegység és környékének egykori tengeri környezetét.
A Duna rendkívüli apadása így ismét láthatóvá tett egy több tízmillió évvel ezelőtti világot és azt az időszakot, amikor a mai folyó helyén még egy meleg vizű, sekély tenger hullámzott.
