Egy tollas dinoszaurusz csaknem százmillió éve borostyánba kövült farkára bukkantak kutatók Mianmarban. A fiatal állat farka valószínűleg egy fa gyantájába ragadt, ami halálos csapdát jelentett az apró méretű dinoszaurusznak. Az ő szerencsétlensége árán azonban a kutatók nem mindennapi betekintést nyerhettek a kréta földtani korban élt tollas dinoszauruszok világába.
Forrás: R.C. McKellar, Royal Saskatchewan Museum
A kutatók közlése szerint a különleges leletet rejtő borostyánt, azaz megkövült gyantadarabot egy kínai kutató vette észre Mianmarban, Myitkyina város piacán tavaly. A borostyán egy dinoszaurusz 36 milliméternyi farkát rejtette csonttal, hússal, bőrrel és tollal együtt. Maga az állat sem volt nagyobb 15 centiméternél. “Ez az első ilyen lelet, nagyon izgatott vagyok” – mondta Ryan McKellar paleontológus, a kanadai Királyi Saskatchewan Múzeum munkatársa, a Current Biology című tudományos lapban megjelent tanulmány egyik szerzője.
Forrás: R.C. McKellar, Royal Saskatchewan Museum
A kutatók szerint a farok egy Maniraptorához (“kezes rablók”), a kétlábú, madárszerű dinoszauruszok egy egyedéhez tartozott, azon ritka dinoszauruszcsoportok egyikéhez, melyeknek testét toll borította. A madarak, melyek 150 millió éve, a jura korban jelentek meg, az apró, tollas dinoszauruszokból fejlődtek ki.
Forrás: R.C. McKellar, Royal Saskatchewan Museum
McKellar szerint a dinoszaurusz életének végét jelentette, hogy a farka beleragadt a gyantába.”Nem hullajthatták el a farkukat úgy, mint a gyíkok” – tette hozzá. A farok mikroszkópos és szkenneléses vizsgálatával megállapították, hogy felső felülete mogyoróbarna, alsó része halvány vagy fehér, ami a rejtőzködő mintázatra vall. “Látunk olyan tollakat, amelyek még mindig a farokhoz kapcsolódnak, látjuk, hogyan illeszkednek hozzá, megnézhetjük a formájukat mikrométernyi pontosságig, még a tollakban lévő pigmenteket is” – mondta McKellar.
A farok nyolc csigolyából, puha szövetből és tökéletes állapotban, három dimenzióban megőrződött tollakból áll. Anatómiája alapján a szakértők kizárhatták annak lehetőségét, hogy madáré lehetett, mert a farok viszonylag hosszú és rugalmas volt és hiányzott róla a madarakra jellemző, a csigolyák összenövésével keletkezett csontos képződmény (pygostyle), amely a madarak farktollainak megtartását segítette. A felfedezés a tollak evolúciója szempontjából is érdekes. A borostyánba szorult tollak jóval primitívebbek, mint a madártollak, hiányzik belőlük a központi szár.
Forrás: R.C. McKellar, Royal Saskatchewan Museum
A borostyán régóta tesz jó szolgálatot a kutatóknak. Számtalan teremtményt találtak már meg a régmúlt idők gyantájába zárva, köztük rovarokat, gyíkokat, kétéltűeket, emlősöket, madarakat, valamint növényeket és virágokat is.
MTI, Royal Saskatchewan Museum
