A Yellowstone Nemzeti Park tulajdonképpen nem más, mint egy hatalmas szupervulkán kráterében létrejött ökorendszer. Az Amerikai Egyesült Államokban van, Wyoming, Montana és Idaho államok területén, a Sziklás-hegységben. 96%-a Wyoming állam területén fekszik. A park a Yellowstone folyóról kapta a nevét. Nemcsak a világ legrégebbi nemzeti parkja, hanem az egyik legszebb is. A gejzírjeiről, hőforrásairól és egyéb geotermikus jelenségeiről vált nevezetessé. A park közel 9000 négyzetkilométernyi területén 10 ezer geotermális jelenség található: gejzírek, melegvizű hőforrások, iszapmedencék, és fumarolák. A fumarola olyan nyílás a földkérgen, amelyen keresztül gőz és gázok (szén-dioxid, kén-dioxid, hidroklórsav, hidrogénszulfid, bórsav, alunit, ammónia) törnek a felszínre. A fumarolából kitörő vízgőz hőmérséklete általában 200-900 °C.
Yellowstone és talán a világ leghíresebb gejzírje az Old Faithful-gejzír a Felső Gejzír Medencében (Upper Geyser Basin), de a parkban található a világ legnagyobb aktív gejzírje is, a Steamboat-gejzír (Gőzhajó-gejzír) a Norris Gejzír Medencében. A nemzeti parkot számos vízesés még csodásabbá teszi. Yellowstone egyik legszebb vízesése, a fenséges Tower Falls. Magasan, zord sziklák szűkületéből bukkan elő, majd 40 méteres zuhanás után egy sűrű fenyőerdőbe érkezik.
Yellowstone jóval a történelmi idők előtt hatalmas vulkánkitörés helyszíne volt, amelynek során óriási mennyiségű hamu terítette be a Középnyugat-Egyesült Államok nagy részét, Mexikó északi részét és a csendes-óceáni partvidék egy részét. A kitörés következtében az egykori hatalmas magmakamra 85 × 45 kilométeres kalderát hagyott maga után. Yellowstone-ban az utóbbi 2,1 millió évben három nagy kitörés volt, a legutóbbi 640 000 évvel ezelőtt. Ezen időszakon belül ezek a Föld legnagyobb kitörései voltak, amelyek klímaváltozásokhoz is vezettek. Yellowstone-ban gyakoriak a földrengések, de ezek általában az emberek számára nem is érzékelhető méretűek. Évente több ezer apró rengés éri a parkot. A Nagy-Yellostone Ökoszisztémában mintegy 600 grizzly medve él, ennek több mint fele a parkban. A nemzeti parkban nagyszámú fekete medve, és több patás faj él: ezek a gímszarvas, az öszvérszarvas, az amerikai bölény, a jávorszarvas, a kanadai vadjuh, a villásszarvú antilop, a havasi kecske és a virginiai szarvas. A veszélyeztetett fajok közé tartozik a fehérfejű rétisas, a vándorsólyom, a trombitás hattyú, a farkas és a hiúz. A park területén pumák is élnek. Yellowstone-t 1976. október 26-án az UNESCO nemzetközi bioszféra rezervátumnak nyilvánította, 1978. szeptember 8-án pedig a Világörökség státuszt is elnyerte.
