Ha valamire azt mondjuk, hogy ázsiai, sokak fejében még mindig megjelenik a „tömeggyártott, olcsó, biztos nem túl tartós” sztereotípia, pedig a világ ennél jóval összetettebb. Ázsia ma nem egyszerűen a világ egyik legnagyobb gyártóhelye, hanem olyan autóipari és technológiai központ, amely egyre több területen diktálja a tempót. A kérdés tehát nem feltétlenül az, hogy ázsiaisodunk-e, hanem az, hogy hajlandóak vagyunk-e felismerni, amikor a tömeggyártás már nem a minőség ellentéte, hanem annak egyik feltétele.
Keletről fúj a fejlődés szele
Erre jó példa a KGM márka, amelynek modell palettáján ma olyan SUV-k és pickupok szerepelnek, mint a Korando, a Torres, az Actyon, a Rexton vagy a Musso Grand. A márka mögött álló dél-koreai autógyártás története sem tegnap kezdődött, vagyis itt nem egy hirtelen előkerült, ismeretlen szereplőről beszélünk, hanem egy több évtizedes autóipari múlttal rendelkező gyártóról.
Nem minden ázsiai termék egyforma
Az ázsiai termékekkel szembeni előítélet valahol érthető, hiszen a globalizált tömegtermelés valóban együtt járhat azzal, hogy bizonyos termékeket a lehető legalacsonyabb költséggel próbálnak előállítani. Ha egy piacon kizárólag az ár számít, annak könnyen lehet következménye a gyengébb anyaghasználat vagy a rövidebb élettartam. Csakhogy ebből nem következik, hogy minden ázsiai termék bóvli, sőt, éppen az autóipar mutatja meg látványosan, mennyire megváltozott a helyzet. Dél-Korea például néhány évtized alatt olyan autóipari szereplővé vált, amelynek termékei ma már teljesen természetesen jelen vannak az európai utakon. A vásárló pedig egyre kevésbé azt nézi, hogy melyik kontinensen tervezték az autót, és egyre inkább azt, hogy mit kap a pénzéért.
Dél-Korea már régen nem az „olcsó alternatíva”
A dél-koreai autóiparral kapcsolatban különösen érdekes megfigyelni, hogyan változott a fogyasztói hozzáállás. A koreai márkák egykor valóban elsősorban az árérzékeny vásárlók számára jelentettek alternatívát, ma viszont egyre kevésbé az a kérdés, hogy „olcsóbb-e?”, hanem az, hogy milyen értéket kínál az adott pénzért. Ez óriási különbség, egy autó ugyanis nem attól lesz jó vétel, hogy a lehető legolcsóbb, sokkal fontosabb, hogy mennyi használati értéket kapunk érte. Mekkora az utastér? Milyen a felszereltség? Mennyire praktikus? Milyen motorral és hajtáslánccal érhető el? Milyen garanciális háttér tartozik hozzá? És természetesen az sem mellékes, hogy tetszik-e az autó. A KGM például kifejezetten erős SUV- és pickup-vonalat épített fel. Az Actyon műszaki adatai között 1,5 literes GDI turbómotor, 163 lóerős teljesítmény és akár összkerékhajtás is szerepel, miközben a modell külső méretei alapján egyértelműen a nagyobb SUV-kategóriát célozza.
Lehet valami tömeggyártott úgy is, hogy közben modern, praktikus és jól használható, és lehet valami drága úgy is, hogy ettől még nem feltétlenül ez a legjobb választás. Az ázsiai autógyártás térnyerése ezért nem feltétlenül fenyegetés a vásárlók számára, hanem egy újabb lehetőség, ami több modellt, több technológiát, nagyobb versenyt és adott esetben több autót hoz a magyar piacra ugyanazért a pénzért.
