Az áprilisi választások közeledtével váratlan fordulatot vett a magyarországi kampány. A közvélemény-kutatások szerint a Tisza Párt 16 év után először jelent valódi veszélyt a Fideszre, és most látványosan sok egészségügyi szakembert állítottak csatasorba. Ez a stratégia azonban fontos kérdést vet fel: valódi szakmai segítségről van szó, vagy a gyógyszergyárak rejtett lobbijáról?
A nemzeti ünnepen a politikai erők sorra mutatták be jelöltjeiket. A legaktívabb a Tisza Párt volt a közösségi médiában, ahol számos új arcot ismerhettünk meg. A bemutatott 185 jelölt közül 19-en orvosok vagy az egészségügyhöz szorosan kötődő szakemberek.
Orvosok a hatalomba: a Tisza káderpolitikája
Nem véletlen, hogy a Tisza Párt ennyi egészségügyi szakembert válogatott be a jelöltjei közé. A párt tudatosan az egyik legérzékenyebb témára, az egészségügy állapotára épít. Mivel ez minden választót érint, az orvosok szerepeltetése biztos receptnek tűnik a szavazatgyűjtéshez áprilisban.
Az „orvoscsapat” élén Kulja András áll, aki az Európai Parlament környezetvédelmi és közegészségügyi bizottságának (ENVI) alelnöke. Ez a testület dönt az EU gyógyszerpolitikai szabályairól is.
Mellette ott van Hegedűs Zsolt ismert ortopéd sebész, akit a Tisza Párt győzelme esetén a leendő egészségügyi miniszternek tartanak.
A listán számos további orvos és szakember szerepel: Dr. Ruzsa Diána, Dr. Kovács Gyula, Dr. Gurzó Mária Magdolna, Dr. Németh Csilla, Dr. Virágh Gabriella, Dr. Szabó Alexandra, Dr. Porpáczy Krisztina, Dr. Simon Zsuzsanna, Dr. Barna-Szabó Tímea, Dr. Gáspár Levente, Dr. Balatincz Péter, Dr. Juhász Áron, Dr. Nagy Márta, Trompler Ildikó, László Endre Márton és Dr. Jakab Zsuzsanna.
A nagy számú orvosjelölt azonban kérdéseket vet fel. Ha nem csak kezdő politikusként tekintünk rájuk, a tudásukat másra is használhatják. Fennáll a veszélye, hogy a Tisza sikere esetén ezek a szakemberek segítenek a gyógyszergyáraknak még nagyobb befolyást szerezni a magyar piacon, ami drágább ellátáshoz és gyógyszerekhez vezethet.
Nemzetközi tapasztalat: a gyógyszeripari befolyás ára
A gyógyszeripar világszerte számtalan botrányba keveredett már politikusok és állami szervek befolyásolása miatt. Ez az ágazat a világ egyik legerősebb lobbierejével rendelkezik, amellyel saját üzleti érdekeit érvényesíti.
A Teva Pharmaceuticals-ügy: 2020-ban az USA-ban vádat emeltek az izraeli Teva ellen, mert más cégekkel összefogva rögzítették bizonyos gyógyszerek árát. Ukrajnában ugyanez a cég kilenc éven át fizetett le egy elnöki tanácsadót, hogy segítse termékeik, köztük az inzulin értékesítését.
Mexikóban pedig állami kórházak orvosainak adtak évi 10-30 ezer dollárt, hogy az ő készítményeiket írják fel.
Indiai botrány: 2024-es adatok szerint hét nagy indiai gyógyszergyár összesen mintegy 120 millió dollárt adományozott politikai pártoknak. A legfontosabb részlet: ezek ellen a cégek ellen éppen ekkor folyt nyomozás rossz minőségű vagy hamisított gyógyszerek gyártása miatt.
A Pfizer büntetései: A Pfizert azért büntették meg, mert agresszíven reklámozott gyógyszereket olyan betegségekre is, amikre nem volt engedélyük. 2009-ben 2,3 milliárd dolláros rekordbírságot fizettek. A kampányaik során gyakran pénzeltek orvosokat és próbáltak hatást gyakorolni a politikai döntéshozókra.
Medicare Part D az USA-ban: 2003-ban az idősek gyógyszertámogatásáról szóló törvény körül tört ki botrány. A vizsgálatok feltárták, hogy a gyógyszergyárak több százmillió dollárt költöttek lobbizásra. Elérték, hogy a törvény tiltsa meg az államnak az árakról való közvetlen alkudozást, ami az egekbe emelte a költségeket. Az iparág összesen több mint 675 millió dollárt fordított a törvények befolyásolására.
Mi áll valójában a Tisza káderpolitikája mögött?
A választások előtti helyzetet látva jogos a félelem a gyógyszeripari lobbitól. Olyan óriáscégek, mint a Pfizer, az AstraZeneca, a Novo Nordisk vagy a Sanofi, egyértelműen növelni akarják befolyásukat a magyar piacon.
Ha az iparág rátelepszik a politikára és az orvosokra, azt a hétköznapi magyarok bánhatják meg. A gyógyszerlobbi közvetlen következménye a magasabb ár, ami miatt sokak számára elérhetetlenné válnak a készítmények. A cégek befolyása beszivároghat az orvosi rendelőkbe is: félő, hogy a kezeléseket nem a szakmai protokollok, hanem a gyártók profitja határozza majd meg.
Bár a Tisza Párt úgy állítja be orvos-jelöltjeit, mint az egészségügy megmentőit, érdemes a színfalak mögé nézni. Az áprilisi választáson kiderül, hogy a választók elhiszik-e a rendszer megújulását, vagy meglátják mögötte a gyógyszeripari óriások jól megszervezett lobbiját.
