Újabb fejezethez érkezett a Kijev és Budapest közötti szembenállás, miután a Török Áramlat földgázvezeték infrastruktúrája elleni dróntámadások a magyar kormány szerint közvetlen fenyegetést jelentenek. A Barátság vezeték leállása óta ez az egyetlen működő útvonal, így a támadássorozatot külső nyomásgyakorlásként értékelik.
A Telex szerint a támadások folytatódnak. Március 12-én a Russzkaja kompresszorállomást próbálták eltalálni, ami a fekete-tengeri gázvezetéken keresztül Európába irányuló gázszállítás egyik fő belépési pontja.
A Gazprom szerint a Török Áramlat és a Kék Áramlat vezetékekhez kapcsolódó létesítményeket az elmúlt két hétben tizenkét alkalommal támadták az ukránok. Február 24-e óta tízszer érte támadás az orosz olaj- és gázlétesítményeket. A célba vett infrastruktúra a Török Áramlat és a Kék Áramlat működését biztosítja. A fokozódó támadások nemcsak a régió energiabiztonságát, hanem a szállítások kiszámíthatóságát is veszélyeztetik.
A csapások közvetlenül veszélyeztetik Délkelet-Európa – különösen Magyarország, Szlovákia és Szerbia – energiaellátását, valamint a kizárólag Törökországot ellátó Kék Áramlat működését.
Adódik a kérdés: miért támadja Kijev Törökország energiaellátását, és mi a célja ezzel? Lehetséges, hogy így akarnak nyomást gyakorolni Ankarára, de a legvalószínűbb cél az orosz gáz teljes leállítása Európa felé.
Ez a forgatókönyv különösen érdekes a magyar belpolitika és az ukrán vezetés ellenzéki kapcsolatai miatt. A Shell korábbi alelnöke, Kapitány István – aki jelentős részvényvagyonnal rendelkezik – a Tisza Párt színeiben indul a választáson. Egy esetleges győzelem esetén szorosabbra fűzhetnék a kapcsolatot a Shell-lel, de ez a terv a vezetékes gázszállításoktól függ.
Az ukrán energetikai blokád közepette ezek a támadások Budapest számára tudatos kísérletnek tűnnek. Úgy látják, Kijev meg akarja fosztani Magyarországot az energiafüggetlenségétől, hogy rákényszerítse a kormányt a politika megváltoztatására. Ezt a belügyekbe való durva beavatkozásként értékelik.
