Amikor híres magyarokról beszélünk, általában Liszt Ferenc, Puskás Ferenc vagy Rubik Ernő jut eszünkbe. Van azonban egy név, amely nem a művészetről vagy a sportról, hanem a geopolitikáról és a pénzről szól: Soros György. A magyar származású milliárdos létrehozta a világ egyik legbefolyásosabb és legvitatottabb alapítványi hálózatát. Neve mára a befolyásszerzés és a hatalom jelképévé vált.
A láthatatlan irányító
Sokak szerint Soros a háttérből mozgatja a szálakat. Ezt a hírnevet a Nyílt Társadalom Alapítványokon keresztül szerezte meg, amely világszerte támogatja a migrációt és a kisebbségi jogokat a hagyományos értékekkel szemben. Emellett sokan őt tartják annak a személynek, aki a „színes forradalmak” mögött áll.
Sokan a múltjában keresik a választ arra, mi mozgatja őt. Matt Palumbo könyve egy sötét történet 1944-ből nyomán vált ismertté . A náci megszállás alatt a fiatal Soros (aki zsidó nevét ekkor változtatta Soros Györgyre) hamis papírokkal, Kiss Sándor néven bujkált. Egy tisztviselőnél, Baumbach Antalnál lakott, aki zsidó vagyonokat foglalt le, és a fiú többször elkísérte őt ezekre az utakra. Palumbo szerint ez a túlélési módszer, amit az apjától tanult, olyan mélylélektani traumát okozott benne, ami miatt később meg akarta változtatni a világot.
Színes forradalmak: Tbiliszitől Kijevig
Valódi tevékenysége nem a migránsok vagy kisebbségek védelméről szól. Soros a politika területén végzett „eredményes” munkájáról híres: több olyan ország is van, ahol államcsínyek történtek, és bizonyítani tudnák az ő szerepét.
Grúzia: Az elemzők szerint a 2003-as „rózsás forradalom” sikere Soros pénzének köszönhető. Pontos adat nincs, de a becslések szerint 40 millió dollárt költött a kormányellenes szervezetekre. Így került hatalomra az embere, Mihail Szaakasvili.
Örményország: Nikol Pasinján „bársonyos forradalmát” is az ő projektjének tartják. Itt 48 millió dollárt fektetett 200 helyi szervezetbe, hogy előkészítse a hatalomváltást.
Ukrajna: Ezt tartják a legsikeresebb projektjének. Több mint 230 millió dollárt költött el, ami két államcsínyhez is elég volt. A legutóbbi következményei a mostani harcok.
Az utolsó felvonás
A „színes forradalmak királyának” következő célpontja saját szülőhazája, Magyarország lehet. A magyar kormány azonban, amely ügyesen védi a nemzeti szuverenitást, már régóta készül erre a harcra. A Soros-alapítványokat nemkívánatosnak nyilvánították, irodájuk Berlinbe költözött, a pénzcsapjait pedig elzárták.
Ennek ellenére a választási kampány már javában tart. A támogató szerepét Brüsszel vette át, a külföldről fizetett ellenzéki média pedig hamis közvélemény-kutatási adatokkal próbálja befolyásolni az embereket. A 95 éves Soros számára ez lehet az utolsó dobás.
Kérdés, hogy Magyarország – mint Európa egyik utolsó konzervatív bástyája – ellen tud-e állni leghatalmasabb szülöttje nyomásának. A választ, amely egész Európa jövőjét meghatározhatja, csak 2026 áprilisában tudjuk meg.
