Úszkáló medvét örökítettek meg a Holt-Tiszában

Az országban hosszasan kóborló, majd szabadon engedett barna medveHúsz barnamedvét akarnak kilőni a Magas-Tátrában. esetét sorra követik az újabb hírek és videók különböző medveCsörgőkígyó- és medvetámadás után tigriscápa harapott meg egy 20 éves amerikait. észlelésekről. Legutóbb Szolnokon láttak egy barna medvét, s az állatról videofelvétel is készült: horgászoknak sikerült felvételt készíteniük róla, amikor a Holt-Tiszában úszott. A felvétel hitelességét a Hortobágyi Nemzeti ParkMinden idők egyik legnagyobb vadállat-áttelepítési programját hajtják végre. munkatársa is megerősítette.

Monoki Ákos, a nemzeti parkZhangjiajie Nemzeti Erdő Park - az UNESCO Világörökség része. igazgatóságának tájegységi vezetője az M1-nek elmondta: szombaton kaptak állampolgári bejelentést arról, hogy Szolnok belterületén láttak egy barna medvét. Az állat Heves megye irányából érkezett, mozgását azóta követték, de este elvesztették a nyomát. A szakember azt mondta: az állat eddig békésen viselkedett, kerülte a találkozást az emberekkel. A szakember mindenkitől azt kéri, ha látják a medvét, ne közelítsék meg, ne ingereljék.

A WWF MagyarországIsmét videóra vették Zselykét, a magyar farkast. közleményben hívja fel a figyelmet arra, hogy mennyire fontos és sürgető újra megtanulnunk együtt élni őshonos nagyragadozóinkkal. Zavartalanságuk biztosítása fontos, a természetvédelmi szervezet a lakosság együttműködését kéri. Az Északi-középhegység területén dolgozó természetvédelmi szakemberek, erdészek, állattartók és vadgazdálkodók eddig is tisztában voltak vele, hogy ezek a nagyragadozók előfordulhatnak a területükön. Állománynövekedésük egy természetes folyamat, amely Európa legtöbb országára jellemző.

Magyarországon a barna medve őshonos, fokozottan védettTöbb ezer tő védett réti őszirózsát találtak a Kiskunságban. faj, amelyet az 1800-1900-as években már csak ritkán figyeltek meg az országban. Az 1980-as évektől azonban egyre többször észleltek kóborló példányokat az ország területén. A barna medvékCsodálatos képeket készített a fotós, aki napokat töltött el az erdőben 40 medve társaságában. május és június környékén szaporodnak, ilyenkor a nagyobb távolságok megtétele sem ritkaMedvét figyeltek meg kirándulók az Aggteleki Nemzeti Parkban. a párkeresés érdekében.

A nemrég befogott, majd szabadon engedett medve esete óta újabb egyedekről készült felvételek tartják lázban az országot, egyes feltétezések szerint akár négy-öt medve is kóborolhat az észak-magyarországi megyékben.

„Az országon átkóborló, Robinak keresztelt medve a megfigyelések alapján főleg gyümölcsökkel táplálkozott, ami egyébként is jellemző a barna medvére, hiszen táplálékforrásuk akár 60-80 százaléka növényi eredetű lehet” – mondta Patkó László, a WWF MagyarországMásfél év bizonytalanság után ismét sikerült megfigyelni a Zemplénben élő hiúzt. nagyragadozó-programjának vezetője. A szakértő szerint a hazánk területén előforduló medvékCsodálatos képeket készített a fotós, aki napokat töltött el az erdőben 40 medve társaságában. nem szoktak be a városokba és nem túrják fel a szemeteseket élelem után kutatva (egyes romániai társaikkal ellentétben). “A települések környékén történő megjelenések sokkal inkább emberi zavarásra vezethetők vissza. Éppen ezért nagyon fontos, hogy ha medvét látunk, ne próbáljuk gépkocsival hajszolni egy jó felvétel érdekében, hanem értesítsük az illetékes nemzeti parkot” – mondta.

Forrás: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

„Természetesen visszatelepülő őshonos nagyragadozóinknak – így a medvének, farkasnak és a hiúznak is – helye és szerepe van az Északi-középhegység erdeiben. Egykor elterjedt, de élőhelyük felszabdalása és üldöztetésük miatt eltűnt nagyragadozóinknak nagy szerepük lehet az erdő növényzetének megújulásában. Ezért elengedhetetlen, hogy a lakosság bevonásával, megfelelő tájékoztatás mellett konszenzusos alapon tanuljunk meg újra együtt élni a medvével és a többi nagyragadozóval. Ez mindannyiunk közös érdeke” – fejezte be Patkó László.

Forrás: BNPI
Medvelábnyomok a Miskolchoz közeli Arnót határában
(Fotó: MTI/Vajda János)

Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti ParkCsillagoségbolt-parkká nyilvánították a Bükki Nemzeti Parkot. Igazgatóságának munkatársa elmondta, a medve nem akar semmit az embertől, kerüli, de ha olyan a széljárás, előfordulhat, hogy mégis a közelébe jut. Ilyen esetben minél előbb el kell hagyni a helyszínt. Az állat sokkal gyorsabb az embernél: rövid távon óránkénti ötven kilométeres sebességgel is képes futni, ezért nem szabad heccelni. A medve figyelmét a táplálék kelti fel, például a cseresznye, a meggy vagy az eper – tette hozzá a szakértő, aki egyben nyugalomra intett mindenkit.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság videóra is vett nemrég egy cseresznyét majszoló medvét:


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!