Memóriaátvitelt vittek véghez tengeri csigák között amerikai tudósok

Sikeresen ültetett át egy emléket egyik csigából a másikba az RNS, a genetikai információ egy formájának átvitele révén a Kaliforniai Egyetem kutatócsoportja. A meztelen tengeri csigákA tengerek különleges élőlényei - a színpompás tengeri csigák. egyik csoportját először megtanították egy védekező mechanizmusra. Amikor a kutatócsoport ezen csigákból nyert RNS-t (ribonukleinsav) ültetett át olyan csigákba, amelyeknél nem fejlesztettek ki védekező mechanizmust, ők is ugyanúgy viselkedtek, mint az első csoport egyedei – írja a BBC.

Az eNeuro tudományos folyóiratban közzétett kutatási eredmények közelebb vihetnek egyes betegségek – többek az Alzheimer-kórKépesek múltbéli eseményeket visszaidézni a patkányok. vagy a poszttraumatikus stresszMagyar kutatók eredménye alapján új értelmet nyert a „felforr az agyvizem” kifejezés. szindróma (PTDS) – hatásainak enyhítéséhez.

Forrás: Wikimedia Commons/marinebio/Genny Anderson

A ribonukleinsav egy nagy molekula, a genetikai szabályozó rendszer egyik főszereplője, feladata az örökletes információk szállítása, a fehérjék szintézisének vezérlése. A ribonukleinsavaknak három csoportja van: a hírvivő, vagyis az mRNS, a szállító, a tRNS és a riboszomális, az rRNS. A kutatók enyhe elektromos sokkot alkalmaztak a kaliforniai tengeri nyúl (Aplysia californica) nevű tengeri meztelencsigafaj egyedeinek farokrészénél, és megfigyelték, hogy jóval erősebbé vált a sokkolás nyomán a csiga védekező összehúzódási reflexe, megvédendő magát a veszélytől. Amikor a csigákat később megkoppintották, a sokkolt állatok védekező összehúzódása legalább 50 másodpercig tartott, míg azoké, amelyeket nem sokkoltak, csupán egyetlen másodpercig. A sokkolt csigákat ugyanis érzékennyé tették az ingerre.

A kutatók ezen csigák idegrendszeréből RNS-t vontak ki és befecskendezték azt érzékennyé nem tett csigákba. Utóbbiak ugyanúgy viselkedtek, mint sokkolt társaik, védekező összehúzódásuk mintegy 40 másodpercig tartott. A szakemberek hangsúlyozták, hogy hasonló hatásnak voltak tanúi, amikor ugyanilyen kísérletet végeztek érzékelő idegsejtekkel petricsészékben. David Glanzman professzor, a tanulmányA tengerek óriásait veszélyeztetik a műanyag mikroszemcsék. egyik szerzője hangoztatta, hogy “az eredmény olyan, mintha memóriát vinnénk át”.

Forrás: Christelle Snow/UCLA

A szakemberek hagyományosan úgy vélik, hogy hosszú távú memóriát az agyMagyar kutatók eredménye alapján új értelmet nyert a „felforr az agyvizem” kifejezés. szinapszisai, a sejt közötti kapcsolódási helyek tárolják, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed át. Minden neuronnak több ezer szinapszisa van. “Ha az emlékeket a szinapszisok tárolnák, kísérletünk egyáltalán nem sikerült volna” – hangsúlyozta a professzor, aki úgy véli, hogy az emlékezetet az idegsejteknek és nyúlványainak sejtmagjai tárolják.

A kutatók emlékeztettek arra, hogy a tengeri csigák sejtjei és molekuláris folyamatai hasonlóak az emberéhez, annak ellenére, hogy a csigák idegrendszerében csak mintegy húszezer neuron található, míg az emberében mintegy százmilliárd. A kérdésre, hogy ez a folyamat elősegítheti-e az élettapasztalatokon nyugvó memóriaKépesek múltbéli eseményeket visszaidézni a patkányok. átültetését, Glanzman professzor kétségeit hangoztatta. A kaliforniai tengeri nyúl (Aplysia californica) memóriamechanizmusainak felfedezésKülönleges múmiát rejt egy 150 éve üresnek hitt egyiptomi koporsó. éért 2000-ben Eric Kandel német származású amerikai kutató orvosi-élettani Nobel-díjat kapott.

UCLA, BBC, MTI


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!