Ma 75 éves az egyik legnépszerűbb magyar találmány, a golyóstoll

Napra pontosan hetvenöt éve, 1943. június 10-én szabadalmaztatták Argentínában a magyar Bíró László József golyóstollát, amelyet a köznyelv angol nyelvterületen ma is biro pen, avagy röviden biro néven emleget.

A golyóstoll elterjedése előtt töltőtollat használtak, amely a mártogatós tollat, az pedig a lúdtollat tette elavulttá. Az amerikai Lewis Edson Waterman által 1884-ben szabadalmaztatott töltőtoll mintegy hatvan évig uralta az írószerpiacot. Az első golyóstoll-szabadalmat már 1888-ban kiadták az Egyesült Államokban, s Európában is több feltaláló kísérletezett vele, ám ezek a tollak nem adagolták egyenletesen a tintát, és függőlegesen kellett tartani őket, ami írás közben nem túl kényelmes. A golyóstoll elve egyszerű: festékkel töltött csövecske végén egy forgó golyó juttatja papírra a tintát, ezt a technológiát tökéletesítette és szabadalmaztatta Bíró László.

A feltaláló 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Fiatal korában újságíró volt, szerkesztette a Hongrie-MagyarországTöbb mint tizenegyezer erdei fülesbagoly telel Magyarországon. -Hungary című művészeti folyóiratot, s olyan nagynevű lapoknak dolgozott, mint a Pesti Napló vagy a Pesti Hírlap. A széles érdeklődési körű, kíváncsi és műszaki ismeretekkel is felvértezett Bírónak számos találmánya volt, a világhírnevet végül a golyóstoll hozta meg számára.

Az ötletet számtalan legenda lengi körül, de ezeket maga a feltaláló oszlatta el önéletrajzi könyvében. A valóság prózai: újságíróként gyakran látogatta a nyomdákat, s a nyomdagépek rotációs hengereit látva jutott eszébe, hogy ezt kicsiben, egy írószerszámban is meg lehetne valósítani. Ezután áttanulmányozta és továbbfejlesztette egy cseh feltaláló 1938-ban szabadalmaztatott – a gyakorlatban használhatatlan – golyóstoll-ötletét. Kezdetben az ő tollai sem voltak tökéletesek, a golyók gyakran elakadtak. Ám hitt a működési elvben, s úgy gondolta, hogy az alkatrészek pontatlanok. A fejlesztésben György nevű fivére, valamint a Kovalszky testvérek cégei segédkeztek, a nagyüzemben gyártható golyóstoll megalkotásában nagy szerepe volt az irodaműszerész Goy Andornak is. Az ő nevét az 1950-es években Magyarországon közismert Go-pen márkanév örökíti meg.

Egy golyóstoll feje nagyításban © Wikipédia / Samsara

Szabadalmát Bíró – töltőtoll elnevezéssel – 1938. április 25-én jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnál, s 1938 júniusában Nagy-Britanniában is. A németeknek Goy Andor adta el 1939-ben a gyártási jogot, itt Exakt illetve Stratos néven hoztak forgalomba tintával tölthető golyóstollat, amelynek nagy hátránya volt, hogy a tinta rövid idő alatt beszáradt. (Bíró és Goy állítólag felosztotta az európai és a tengerentúli piacot. A háború után Goy pereket indított Bíró ellen, mert csak az kapta a licencdíjakat, de a bíróságon sorra vesztett, idehaza viszont licencköltség nélkül gyárthatták a golyóstollakat.)

A fasizmus előretörése, a zsidótörvények miatt Bíró László kénytelen volt külföldre menekülni: először Párizsba ment, majd Spanyolországon keresztül Argentínába. Vegyész testvérével ott tökéletesítette az íróeszközt, a legnagyobb kihívást a megfelelő sűrűségű festék kikísérletezése jelentette. Végül az öntvényrepedést jelző festék vált be, mert az gyorsan száradt, és nem koszolta össze a papírt.

Bíró László Argentínában, 1978-ban. © Wikipédia

Bíró 1943. június 10-én szabadalmaztatta Argentínában golyóstollát, és megkezdte gyártását is. Először a brit királyi légierő számára készült Bíró-féle golyóstoll, amely sem a légnyomásra, sem a repülési magasság változására nem volt érzékeny, majd az amerikai légierő is jelentkezett megrendelőként. A találmányt Argentínában Eterpen, Birome, később a cég neve után Entersharp, majd Eversharp néven hozták forgalomba, a franciák BIC néven (Biro Crayon, de utalás a cégalapító Marcel Bich nevére is) kezdtek gyártásába, az Egyesült Államokban kezdetben a licenc megvásárlása nélkül gyártották.

A világháború utáni árversenyben a korábbi tizedére csökkent a golyóstoll ára, de a nagy áttörést a Parker cég színrelépése jelentette 1954-ben. A vállalat kevesebb mint egy év alatt három és félmillió olyan golyóstollat adott el, amellyel ötször többet lehetett írni, mint a korábbi gyártmányokkal. A ma is kapható Jottert Moholy-Nagy László tervezte. 1957-ben az akkor már igen nehéz helyzetbe került Eversharp eladta tollgyártó részlegét a Parkernek.

Parker Jotter © Parker

A legnagyobb golyóstollgyártó a BIC francia konszern lett. A Bic Cristal a világ legkelendőbb golyóstolla, a százmilliárdodik darabot 2006-ban adták el, egy példányát a New York-i Modern Művészetek MúzeumVáratlanul hazaszállíttatták Budapestről a múmiát rejtő Buddha-szobrot. ában is kiállították. Bár számos más tollfajta is kapható, olcsósága és könnyű használhatósága miatt a golyóstoll a legelterjedtebb, mindennapjaink elengedhetetlen kelléke.

A Bic Cristal a világ legnépszerűbb golyóstolla. © Wikipédia / Trounce

Bíró László választott hazájában, Argentínában olyan tiszteletet vívott ki magának, hogy születésnapja, szeptember 29. az argentin feltalálók ünnepe. Igazi polihisztor volt, összesen 30 találmány7 találmány, amik a megjelenésük óta nem változtak. át jegyzik. Még közvetlenül 1985. október 25-én, Buenos Airesben bekövetkezett halEldobált üvegpalackok menthetik meg a kihalástól a foltos kézhalat. ála előtt is tudományos munkát folytatott. 2016-ban, születésének 117. évfordulóján a Google az ő tiszteletére változtatta meg keresőjének logóját.

Manapság szinte minden tollban speciális felületű golyó van, amely apró lyukakat tartalmaz, így jobban képes szállítani a tintát. Működési elv szerint normál és túlnyomásos tollak léteznek. Napjaink digitális eszközei ugyan megváltoztatták az üzenetküldést, de a számítógép előtt ülő vagy telefonját nyomkodó ember keze ügyében továbbra is ott van a megszokott golyóstoll, amely a közhiedelemmel ellentétben remekül használható akár az űrben, a súlytalanság körülményei között is.


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!