Az UNESCO Világörökségi listáján is szerepel a Kína délnyugati részén található Lijiang óvárosa. A Yunnan tartomány gyöngyszeme, Lijiang számos nemzetiség kulturális jellegzetességeit elegyíti, tökéletesen megőrzött arculata meggyőzte a világszervezet zsűrijét és így óvárosa a kulturális világörökség listájára került. Azóta egyre több látogató fordult itt meg a világ minden tájáról és az óváros maga is egyre forgalmasabbá vált. A némileg átalakított, régi stílusú házakból szállodák lettek. A romantikus bárok, kávézók a turisták kedvenceivé váltak. Lijiang a történelem folyamán fontos településnek számított, amelyet gyakran felkerestek a tea- és lókereskedők, akik délről északra szállították árujukat.
Lijiang óvárosa a fennsíkon, mintegy 2400 méter magasan fekszik, kulturális sokszínűségét mindmáig megőrizte. Az óváros kiterjedése mintegy 4 négyzetkilométer, itt 6200 család él, közülük a legtöbben a naxi nemzetiséghez tartoznak. Az óvárosban a lakosok egyharmada bronz- és ezüstedények készítésével, bőráruk, szőnyegek készítésével, textilfeldolgozással és italkészítéssel foglalkozik és persze kereskedelemmel. Aki Lijiangban utcáin sétál, mindenütt a múlt emlékeibe ütközik. Az óvárost átszelő Yuhe folyón több mint 350 híd épült, amelyek többsége több mint 400-500 éves. Megelevenednek a naxi legendák, mindenütt a fülünkbe csendülnek a híres naxi zenei emlékek. Az óváros központjában fekvő Sifang utca Lijiang jelképe. A belvárosban a csaknem száz négyzetméteres kis teret színes kövezet burkolja, az utca két oldalán üzletek, boltok sorakoznak szorosan egymás mellett. Az óváros utcaköveit a lakosok több száz év alatt világosabb színűre koptatták. Az itteni idős emberek életét néha megzavarják a turisták, ennek ellenére szerencsére továbbra is fennmaradnak az óváros történelmi emlékei és a város megőrzi ősi hagyományait.
