Hatszáz éves csillagrobbanás hátterét tárták fel

Mintegy hatszáz évvel egy csillagrobbanás felvillanása után amerikai csillagFantasztikus tények a Világűrről. ászok feltárták az égi jelenség hátterét. Koreai csillagászok 1437. március 11-én figyelték meg a fényjelenséget, melynek okát Michael Shara, a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeum kutatója és munkatársai azonosították: az úgynevezett nóvarobbanás kiváltója egy fakó kettős csillagrendszerTöbb mint egymilliárd csillag az új Tejút-atlaszban. a Skorpió csillagképben. A nyomozásszerű elemzés révén új információkra tettek szert a robbanékony kettős csillagrendszerek ezen különös fajtájának természetA világ egyik legnagyobb tengeri rezervátumát hozzák létre a gyönyörű Cook-szigeteknél. éről – írták a kutatók a Nature brit tudományos lapban.

Skorpió csillagkép (Forrás: flickr/Islam Hassan)

A Nova Scorpii robbanásElőször észleltek szupernóvát alig pár órával a robbanás után. 1437-ben csak 14 napon át volt látható. Olyan robbanástípusba tartozik, melynek során nem semmisül meg csillag. Ehelyett az esemény a tudományGigantikus feketelyukat fedeztek fel, melynek tömege a Napunk 12 milliárdszorosa. mai állása szerint többé-kevésbé rendszeresen, sok ezer év múltán megismétlődik. Ilyen nóva akkor keletkezik, ha egy normál csillag egy fehér törpecsillagAz eddig észlelt legkisebb csillagot fedezték fel. körül szorosan kering.

Nóva illusztráció (Forrás: NASA’s Goddard Space Flight Center/S. Wiessinger)

A fehér törpék kiégett csillagmaradványok, anyaguk nagyon tömör. Fényük gyenge, bár felszíni hőmérsékletük magas, ezért fehérnek tűnnek. Nagy gravitációs erejükkel kiszívják a gázt kísérőjük külső rétegeiből, amíg az így nyert gáz a fehér törpeEinstein nem hitte, hogy valaha sikerülhet, de most megtörtént az áttörés. felszínén olyan sűrHatalmas károkat okozhat az űrszemét. ű és forró nem lesz, hogy az abban lévő hidrogén robbanásszerűen összeolvad. Ez a gigantikus, kozmikus hidrogénbomba néhány napig vagy hónapig a Napnál 300 ezerszer erősebben világít. Ezután elhamvad az égi jelenség, míg a fehér törpe ismét nem gyűjt elég hidrogéngázt a kísérőjétől. Ezek a robbanások többnyire olyan helyen gyulladnak fel, ahol korábban nem volt látható csillag, ezért egykoron új csillagoknak hitték őket, és nóvának (új csillagnak) nevezték őket.

A fehér törpék kiégett csillagmaradványok (Forrás: NASA, ESA, and Z. Levy (STScI))

Michael Sharának és csapatának modern teleszkópok segítségével sikerült felkutatni az 1437-es nóva robbanásfelhőjét, egy gyengén fénylő gázburkot. A Harvard Egyetem Obszervatóriumának száz éves fotólemeze révén meghatározták a robbanás kiindulópontjának tartott csillag mozgását. “Ezzel a fotólemezzel meg tudtuk határozni, hogyan mozdult el a csillag a felvétel készítése óta eltelt évszázadban. Majd visszakövettük hat évszázadon át és bingo! Ott volt, éppen a burok közepén” – mondta a kutató.

Az 1930-as és 1940-es évekből származó további Harvard-fotólemezek alapján a kutatók megállapították, hogy a csillagrendszer az úgynevezett törpenóva állapotban található. A nóva, törpenóva, és a nóvaszerű állapot ugyanannak a ciklusnak különböző stádiumai. “Ahogy a pete, hernyó, báb és a pillangó ugyanazon organizmus életstádiumai, arra utaló jeleket találunk, hogy ezek a kettős csillagok is ugyanazok, csak létezésük különböző szakaszaiban. Csak mi nem élünk elég sokáig ahhoz, hogy egyetlen ciklust teljes egészében megfigyelhessünk” – fogalmazott Shara.

Forrás: K. Ilkiewicz/J. Mikolajewska


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!