Hatszáz éves csillagrobbanás hátterét tárták fel

Mintegy hatszáz évvel egy csillagrobbanás felvillanása után amerikai csillagRekordideje, egy évtizede nyel el egy csillagot egy fekete lyuk. ászok feltárták az égi jelenség hátterét. Koreai csillagászok 1437. március 11-én figyelték meg a fényjelenséget, melynek okát Michael Shara, a New York-i Amerikai Természettudományi MúzeumEgy elefántmadár óriási tojása került elő egy amerikai múzeum gyűjteményéből. kutatója és munkatársai azonosították: az úgynevezett nóvarobbanás kiváltója egy fakó kettős csillagrendszerTöbb mint egymilliárd csillag az új Tejút-atlaszban. a Skorpió csillagképben. A nyomozásszerű elemzés révén új információkra tettek szert a robbanékony kettős csillagrendszerek ezen különös fajtájának természetMinden negyedik természeti világörökségi helyszínt veszélyeztet a klímaváltozás. éről – írták a kutatók a Nature brit tudományos lapban.

Skorpió csillagkép (Forrás: flickr/Islam Hassan)

A Nova Scorpii robbanásElőször észleltek szupernóvát alig pár órával a robbanás után. 1437-ben csak 14 napon át volt látható. Olyan robbanástípusba tartozik, melynek során nem semmisül meg csillag. Ehelyett az esemény a tudományVideón a távolodó Föld a Messenger űrszonda kameráin keresztül. mai állása szerint többé-kevésbé rendszeresen, sok ezer év múltán megismétlődik. Ilyen nóva akkor keletkezik, ha egy normál csillag egy fehér törpecsillagAz eddig észlelt legkisebb csillagot fedezték fel. körül szorosan kering.

Nóva illusztráció (Forrás: NASA’s Goddard Space Flight Center/S. Wiessinger)

A fehér törpék kiégett csillagmaradványok, anyaguk nagyon tömör. Fényük gyenge, bár felszíni hőmérsékletRekordmértékben emelkedett a globális földfelszíni hőmérséklet. ük magas, ezért fehérnek tűnnek. Nagy gravitációs erejükkel kiszívják a gázt kísérőjük külső rétegeiből, amíg az így nyert gáz a fehér törpeEinstein nem hitte, hogy valaha sikerülhet, de most megtörtént az áttörés. felszínén olyan sűrHatalmas károkat okozhat az űrszemét. ű és forró nem lesz, hogy az abban lévő hidrogén robbanásszerűen összeolvad. Ez a gigantikus, kozmikus hidrogénbomba néhány napig vagy hónapig a Napnál 300 ezerszer erősebben világít. Ezután elhamvad az égi jelenség, míg a fehér törpe ismét nem gyűjt elég hidrogéngázt a kísérőjétől. Ezek a robbanások többnyire olyan helyen gyulladnak fel, ahol korábban nem volt látható csillag, ezért egykoron új csillagoknak hitték őket, és nóvának (új csillagnak) nevezték őket.

A fehér törpék kiégett csillagmaradványok (Forrás: NASA, ESA, and Z. Levy (STScI))

Michael Sharának és csapatának modern teleszkópok segítségével sikerült felkutatni az 1437-es nóva robbanásfelhőjét, egy gyengén fénylő gázburkot. A Harvard Egyetem Obszervatóriumának száz éves fotólemeze révén meghatározták a robbanás kiindulópontjának tartott csillag mozgását. “Ezzel a fotólemezzel meg tudtuk határozni, hogyan mozdult el a csillag a felvétel készítése óta eltelt évszázadban. Majd visszakövettük hat évszázadon át és bingo! Ott volt, éppen a burok közepén” – mondta a kutató.

Az 1930-as és 1940-es évekből származó további Harvard-fotólemezek alapján a kutatók megállapították, hogy a csillagrendszer az úgynevezett törpenóva állapotban található. A nóva, törpenóva, és a nóvaszerű állapot ugyanannak a ciklusnak különböző stádiumai. “Ahogy a pete, hernyó, báb és a pillangó ugyanazon organizmus életstádiumai, arra utaló jeleket találunk, hogy ezek a kettős csillagok is ugyanazok, csak létezésük különböző szakaszaiban. Csak mi nem élünk elég sokáig ahhoz, hogy egyetlen ciklust teljes egészében megfigyelhessünk” – fogalmazott Shara.

Forrás: K. Ilkiewicz/J. Mikolajewska


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!