Hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt bocsátanak ki az óceánokban élő kagylók és férgek

Hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt, metánt és kéjgázt (dinitrogén-oxid) bocsátanak ki az óceánok fenekén élő kagylók és férgek a beleikben lévő baktériumok révén – figyelmeztetnek a Cardiffi és a Stockholmi Egyetem kutatói. A vízbe kerülő metánTöbb száz hatalmas krátert fedeztek fel a Barents-tenger mélyén. idővel a légkörbe jut, és bár a metánmolekulák élettartama az atmoszférában kétszer olyan rövid, mint a szintén klímakárosító szén-dioxidé, a metán huszonnyolcszor több hőt termel a napsugárzás révén és ezáltal jóval erősebben melegíti fel a légkört – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Forrás: Wikimedia Commons/Wilson44691

A kutatók a Balti-tengerAz Északi-sarkvidéken köt ki az európai és az amerikai műanyag hulladék. mélyéről begyűjtött üledékmintákban talált – a soksertéjűek (Polychaeta) osztályába tartozó – férgeket és kagylókat vonták alapos elemzés alá. A szakemberek megnézték, hogy ezen élőlények milyen mértékben járulnak hozzá közvetlen és közvetett módon az óceánban zajló metán és kéjgáz-termeléshez. Az eredmények szerint a kagylókat és férgeket tartalmazó üledékekből nyolcszor több metán szabadul fel, mint az ezektől mentes üledékekből. A Scientific Reports című folyóCsikóhalak telepedtek meg a Temzében. iratban közölt tanulmányA kávézás csökkentheti a szív- és az érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázatát. szerint a Balti-tengerből eredő metánkibocsátás nagyjából 10 százalékáért a kagylók és a férgek lehetnek a felelősek.

Forrás: Wikimedia Commons/Seascapeza

“Viccesen hangzik, de a tengerfenéken élő apró állatok olyanok, mint az istállókban a tehenek: mindketten jelentős metánkibocsáIntenzívebb lesz a tavak színe a klímaváltozás hatására. k a gyomrukban lévő baktériumok miatt” – mondta Stefano Bonaglia, a Stockholmi Egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője. A szakemberek becslései szerint a tengeri teremtmények metánkibocsátása nagyjából 20 ezer tejelő tehén “teljesítményével” lehet egyenlő.

Forrás: flickr/Dave Young

Az osztriga- és kagylótenyésztést hatékony megoldásnak tartják az ember okozta környezeti károk – például a vizekbe kerülő trágya okozta eutrofizáció – ellensúlyozására. A tanulmány készítői szerint azonban a mostani eredmények fényében mérlegelni kellene, hogy valóban szükség van-e ilyen tenyészfarmok telepítésére az óceánba.

Forrás: Wikimedia Commons/QFSE Media

“Ami igazán meglepő az az, hogy a Balti-tenger a bolygó óceánjainak mindössze nagyjából 02,7 millió éves jégmintát hoztak felszínre az Antarktiszon. ,1 százalékát alkotja, ami azt jelenti, hogy globálisan nézve, ezek a tengerfenéken élő, látszólag ártalmatlan kéthéjú élőlények hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt bocsátanak ki a légkörbe, és teszik mindezt észrevétlenül” – jegyezte meg Ernest Chi Fru, a Cardiffi Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője.

Forrás: flickr/Rickard Zerpe

Scientific Reports, Phys.org, MTI


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!