Hamarosan homokhiánnyal kell szembenéznie az emberiségnek

A homokForró homokfürdő az egyiptomi Szíva-oázisban. iránti kereslet drasztikus megnövekedése miatt könnyen lehet, hogy hamarosan homokhiánnyal kell szembenéznie az emberiségnek, és az sem kizárt, hogy a természetes nyersanyag teljesen eltűnik a FöldIdén is korábban jött el a túlfogyasztás napja. színéről – kongatták meg a vészharangokat szakértők.

“A homok jelenti a modern társadalom alapját” – mondta Aurora Torres, a németországi biodiverzitás-kutató intézet (iDiv) munkatársa, akinek tavaly jelent meg tanulmánya a homokbányászat hatásairól a Science című tudományos folyóiratban.

Forrás: NPS

A szakember szerint a homokbányászat környezetre és emberre gyakorolt hatásának kérdése az elmúlt években olyan nemzetközi szervezetek láIntenzívebb lesz a tavak színe a klímaváltozás hatására. körébe is bekerült, mint az ENSZAz ENSZ 193 tagországa cselekvést sürget az óceánok és tengerek védelmében. Környezetvédelmi Programja (UNEP). Mindeközben a víz után a homok lett a világszerte legnagyobb mennyiségben felhasznált természetes nyersanyag. A homok nem csupán az épületek összetevője, hanem gyakorlatilag mindenben megtalálható, az üvegtől az aszfalton, a kozmetikai szereken, a fogkrémeken, a mikrochipeken, az okostelefon-kijelzőkön és az autókon át egészen a repülőgépekig.

Pascal Peduzzi, az UNEP illetékese szerint az “elmúlt húsz évben megháromszorozódott” a homok iránti kereslet. Az ENSZ számára készített 2014-es jelentésében Peduzzi 50 milliárd tonnára becsülte az emberiség éves homokfelhasználását. Az építőipar éves szinten annyit betont – a beton fő összetevője a homok – használ fel, amennyiből egy 27 méter magas és 27 méter széles falat lehetne felhúzni körbe az Egyenlítőn.

Forrás: Wikimedia Commons/PJeganathan 

A világ sivatagjait számba véve az ember persze joggal gondolhatná, hogy homokból több is van, mint elég. A probléma azonban az, hogy a sivatagi homok nem alkalmas betonkészítésre. A szélVeszélyes mikrobákkal hintik be az Alpokat a Szahara felől érkező szelek. ugyanis olyan simára és gömbölyűre csiszolta a szemeket, hogy azok nem tudnak összetapadni. Ez pedig azt jelenti, hogy a sivatagi homok szóba sem jöhet a dubaji és abu-dzabi óriásberuházásoknál.

Forrás: Christopher Michel/flickr

A világ legmagasabb felhőkarcolója, a 828 méteres dubaji Burdzs Kalifa megépítéséhez 330 ezer köbméter betonra volt szükség, amihez a homok jelentős részét Ausztráliából kellett importálni. Természetesen nem minden épülethez van szükség ekkora mennyiségű homokra, ám még egy családi házhoz is nagyjából 200 tonna kell belőle.

Forrás: Wikimedia Commons/Nicolas Lannuzel 

A tengerekAz ENSZ 193 tagországa cselekvést sürget az óceánok és tengerek védelmében. , tavakIntenzívebb lesz a tavak színe a klímaváltozás hatására. és folyókVeszélyes szintet ért el az édesvízi foszforszennyezés világszerte. fenekén homokot bányászó hatalmas, vízen úszó kotrógépek gyakran visszafordíthatatlan károkat okoznak az érzékeny ökoszisztémákban. A folyómedrek süllyednek, a partvonalak elmállanak, az óceáni növényzet elpusztul, egész szigetekSiminal-szigetek - világhírű thaiföldi búvárparadicsom. tűnnek el, és gyakran a viharok, valamint cunamik elleni védelmet szolgáló rendszerek is odavesznek. Indonézia területe egyre fogyatkozik a féktelen homokbányászat miatt. A Kanári-szigetekMontañas del Fuego - Tűzhegyek a Kanári-szigeteken. strandjai pedig a Nyugat-Szaharából importált homoknak köszönhetően léteznek még.

Forrás: Steve Austin/flickr

A statisztikai adatok szerint az Egyesült ÁllamokVilágítótornyokat bocsátanak áruba az Egyesült Államokban. a világ legnagyobb homokexportőre, míg a fényűző bevásárlóközpontjairól és felhőkarcolóiról híres SzingapúrJoo Heng Tan lenyűgöző homokszobrai. a legnagyobb importőr. Sok ország, különösen a délkelet-ázsiai államok, mostanra betiltották a homok kivitelét. A nyersanyaggal azonban továbbra is kereskednek, gyakran illegálisan. Indiában például az országszerte törvénytelenül kitermelt homokkal kereskedő homokmaffia az egyik legjelentősebb és legkegyetlenebb bűnszervezet.

Forrás: Wikimedia Commons/Jgremillot 

Mindeközben folyamatosan kutatják a homok lehetséges alternatíváit. Az építési anyagok újrahasznosítására, valamint a sivatagi homok felhasználhatóságára tett erőfeszítések ígéretesnek tűnnek. A probléma azonban összetett, és viszonylag új is. “A homok alternatívájának megtalálása nehéz feladat. Ez egy speciális anyag, mivel mindig is bőségesen és olcsón rendelkezésre állt” – jegyezte meg Torres.


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!