Hamarosan homokhiánnyal kell szembenéznie az emberiségnek

A homokForró homokfürdő az egyiptomi Szíva-oázisban. iránti kereslet drasztikus megnövekedése miatt könnyen lehet, hogy hamarosan homokhiánnyal kell szembenéznie az emberiségnek, és az sem kizárt, hogy a természetes nyersanyag teljesen eltűnik a FöldIdén is korábban jött el a túlfogyasztás napja. színéről – kongatták meg a vészharangokat szakértők.

“A homok jelenti a modern társadalom alapját” – mondta Aurora Torres, a németországi biodiverzitás-kutató intézet (iDiv) munkatársa, akinek tavaly jelent meg tanulmánya a homokbányászat hatásairól a Science című tudományos folyóiratban.

Forrás: NPS

A szakember szerint a homokbányászat környezetre és emberre gyakorolt hatásának kérdése az elmúlt években olyan nemzetközi szervezetek láIntenzívebb lesz a tavak színe a klímaváltozás hatására. körébe is bekerült, mint az ENSZAz ENSZ 193 tagországa cselekvést sürget az óceánok és tengerek védelmében. Környezetvédelmi Programja (UNEP). Mindeközben a víz után a homok lett a világszerte legnagyobb mennyiségben felhasznált természetes nyersanyag. A homok nem csupán az épületek összetevője, hanem gyakorlatilag mindenben megtalálható, az üvegtől az aszfalton, a kozmetikai szereken, a fogkrémeken, a mikrochipeken, az okostelefon-kijelzőkön és az autókon át egészen a repülőgépekig.

Pascal Peduzzi, az UNEP illetékese szerint az “elmúlt húsz évben megháromszorozódott” a homok iránti kereslet. Az ENSZ számára készített 2014-es jelentésében Peduzzi 50 milliárd tonnára becsülte az emberiség éves homokfelhasználását. Az építőipar éves szinten annyit betont – a beton fő összetevője a homok – használ fel, amennyiből egy 27 méter magas és 27 méter széles falat lehetne felhúzni körbe az Egyenlítőn.

Forrás: Wikimedia Commons/PJeganathan 

A világ sivatagjait számba véve az ember persze joggal gondolhatná, hogy homokból több is van, mint elég. A probléma azonban az, hogy a sivatagi homok nem alkalmas betonkészítésre. A szélVeszélyes mikrobákkal hintik be az Alpokat a Szahara felől érkező szelek. ugyanis olyan simára és gömbölyűre csiszolta a szemeket, hogy azok nem tudnak összetapadni. Ez pedig azt jelenti, hogy a sivatagi homok szóba sem jöhet a dubaji és abu-dzabi óriásberuházásoknál.

Forrás: Christopher Michel/flickr

A világ legmagasabb felhőkarcolója, a 828 méteres dubaji Burdzs Kalifa megépítéséhez 330 ezer köbméter betonra volt szükség, amihez a homok jelentős részét Ausztráliából kellett importálni. Természetesen nem minden épülethez van szükség ekkora mennyiségű homokra, ám még egy családi házhoz is nagyjából 200 tonna kell belőle.

Forrás: Wikimedia Commons/Nicolas Lannuzel 

A tengerekHatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt bocsátanak ki az óceánokban élő kagylók és férgek. , tavakVeszélyes szintet ért el az édesvízi foszforszennyezés világszerte. és folyókVeszélyes szintet ért el az édesvízi foszforszennyezés világszerte. fenekén homokot bányászó hatalmas, vízen úszó kotrógépek gyakran visszafordíthatatlan károkat okoznak az érzékeny ökoszisztémákban. A folyómedrek süllyednek, a partvonalak elmállanak, az óceáni növényzet elpusztul, egész szigetekSiminal-szigetek - világhírű thaiföldi búvárparadicsom. tűnnek el, és gyakran a viharok, valamint cunamik elleni védelmet szolgáló rendszerek is odavesznek. Indonézia területe egyre fogyatkozik a féktelen homokbányászat miatt. A Kanári-szigetekMontañas del Fuego - Tűzhegyek a Kanári-szigeteken. strandjai pedig a Nyugat-Szaharából importált homoknak köszönhetően léteznek még.

Forrás: Steve Austin/flickr

A statisztikai adatok szerint az Egyesült ÁllamokVilágítótornyokat bocsátanak áruba az Egyesült Államokban. a világ legnagyobb homokexportőre, míg a fényűző bevásárlóközpontjairól és felhőkarcolóiról híres SzingapúrJoo Heng Tan lenyűgöző homokszobrai. a legnagyobb importőr. Sok ország, különösen a délkelet-ázsiai államok, mostanra betiltották a homok kivitelét. A nyersanyaggal azonban továbbra is kereskednek, gyakran illegálisan. Indiában például az országszerte törvénytelenül kitermelt homokkal kereskedő homokmaffia az egyik legjelentősebb és legkegyetlenebb bűnszervezet.

Forrás: Wikimedia Commons/Jgremillot 

Mindeközben folyamatosan kutatják a homok lehetséges alternatíváit. Az építési anyagok újrahasznosítására, valamint a sivatagi homok felhasználhatóságára tett erőfeszítések ígéretesnek tűnnek. A probléma azonban összetett, és viszonylag új is. “A homok alternatívájának megtalálása nehéz feladat. Ez egy speciális anyag, mivel mindig is bőségesen és olcsón rendelkezésre állt” – jegyezte meg Torres.


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!