Földrengés fedte fel egy azték piramis belsejében rejlő ősi templomot

Egy ősi templomSzent László legendáját ábrázoló falképre bukkantak egy középkori erdélyi templomban. maradványainak felfedezésHatalmas húsevő dinoszaurusz lábnyomára bukkantak Afrikában. éhez vezetett el a tavaly szeptemberi közép-mexikóTízezer éve élt óriáslajhár maradványaira bukkantak egy víznyelő mélyén Mexikóban. i földrengésKiderült, milyen gyakran ismétlődnek a nagy földrengések. egy aztékJelentős azték templomot és egy rituális labdajáték helyszínét tárták fel Mexikóban. piramisÚjabb érdekesség derült ki a gízai nagy piramisról. belsejében. A mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) szakemberei akkor bukkantak rá a templomra, amikor radarkészülékkel vizsgálták át a Morelos tagállambeli Cuernavacában lévő azték régészeti lelőhely, Teopanzolco piramisát a földrengés okozta szerkezeti károk után kutatva.

A piramisban felfedezett templom, amelyet Tlaloknak, az azték eső"Szó szerint ledöbbentünk" – ez történne, ha napelemmel borítanák be a Szaharát. istennek szenteltek, a régióban egykor élő tlahuica törzshöz tartozott. Mexikót tavaly szeptember 19-én a Richter-skála szerinti 7,1-es erősségű földrengés rázta meg, 369 ember halálát okozva.

Forrás: Wikimedia Commons/Armando Serralde

Az INAH régésze, Bárbara Koniecza szerint a földrengés következtében “a piramis szerkezetének központi része jelentősen átrendeződött”. A legnagyobb károk az építmény tetején keletkeztek, ahol Tlalok templomának felfedezése előtt már két másik templomot is feltártak a régészek, ezek egyikét az azték mitológia főistenének, a háború és a nap istenének, Vicilopocstlinak emelték, a másikat pedig ugyancsak Tlalok esőistennek.

Forrás: Wikimedia Commons/Armando Serralde

“Mindkét szentély alja megsüllyedt, amitől meglehetősen instabillá váltak” – mondta Koniecza. A már ismert szentélyeknél régebbi, rejtett építményt a megdőlt templomok statikai vizsgálata közben fedezték fel a templomok alatt. A földrengés nyomán előkerült templomról úgy vélik a szakemberek, hogy nagyjából 1150-ből származhat és körülbelül hat méter hosszú, négy méter széles lehetett. A maradványokŐsmaradványokat és maja szentélyt rejt a világ legnagyobb víz alatti barlangrendszere. mellett agyagedény-töredékeket és egy tömjéntartót is találtak, amelyek ugyancsak a tlahuica törzshöz tartoztak.

Forrás: Wikimedia Commons/Anaporti

A kutatók szerint a törzs többtucatnyi apró városVelence rejtett történelme és kevéssé ismert helyei egy csodálatos útifilmen. államot alkotva élt egykor a mai Morelos tagállam területén, és Koniecza szerint bevett gyakorlat volt náluk, hogy ráépítettek a régi templomokra. A Teopanzolco lelőhely központi épületei a 13. századból származnak.

Tlalok az azték mitológiában az eső, a mennydörgés és a jó termés istene, minden ehető növény ura. Az azték felfogás szerint jóságos isten, de árvízzel, aszállyal, jégesővel, faggyal és villámcsapással kárt is tud okozni. Ő sújtotta az embereket reumával és vízkórral. Ezért a reumások, vízkórosok, a villámcsapás miatt elhunytak, valamint a vízbe fulladt emberek Tlalok égi palotájába kerültek, ahol nagy bőségben állt rendelkezésükre víz, étel és virág.



Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!