Felfedezték az Univerzum legnagyobb képződményét

A világegyetemA legtávolabbi szupernóvát fedezte fel a Hubble. legnagyobb ismert képződményA Nazca-vonalak rejtélye. ét, aktív galaxisEgy messzi galaxishalmazról sikerült felvételt készítenie a Hitomi műholdnak mielőtt megsemmisült. magok négymilliárd fényévnyi átmérőjű halmazát fedezték fel brit csillagElőször észleltek szupernóvát alig pár órával a robbanás után. ászok. Olyan hatalmas, hogy létezése ellentmond a kozmológiai ismereteknek. A képződmény kvazárGigantikus feketelyukat fedeztek fel, melynek tömege a Napunk 12 milliárdszorosa. ok (csillagszerű, azaz kvazisztelláris rádióforrások) nagy csoportja, extrafényes aktív galaxismagok halmaza, amelyeket szupermasszív központi fekete lyukElőször észlelték Európában az Einstein által megjósolt gravitációs hullámokat. ak hevítenek.

A csillagászok évtizedekkel ezelőtt fedezték fel, hogy a kvazárok hajlamosak csoportokba tömörülni, sok esetben e halmazok átmérője meghaladja a 600 millió fényévet. A Közép-Lancashire-i Egyetem kutatói Roger Clowes irányításával a digitális égboltfelmérési projekt (Sloan Sky Digital Survey) felvételeit vizsgálva azonban egy egészen más kategóriába tartozó képződményre bukkantak, hiszen a halmazt 73 kvazár alkotja. Kiterjedése a legtöbb irányban eléri az 1,6 milliárd fényévet, a legszélesebb részén pedig a 4 milliárd fényévet. Összehasonlításképp, a TejútrendszerGyorsabban nőnek a fekete lyukak. átmérője százezer fényév és legközelebbi galaktikus szomszédjától, az Andromédától 2,5 millió fényév választja el.

“Ez a világegyetemben megfigyelt legnagyobb képződmény, oly hatalmas, hogy létezése ellentmond az általánosan elfogadott kozmológiai ismereteknek” – mondta Roger Clowes, a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.

Számítások szerint nem létezhetnek 1,2 milliárd fényévnél nagyobb képződmények, így a kvazárcsoport megsérti az úgynevezett kozmológiai elvet. Az eddigi megfigyelések szerint ugyanis a világegyetem nagy léptékben mindenhol teljesen ugyanolyan, vagyis a kozmológiai elv kimondja, hogy bármilyen irányban és bármilyen messze tekintünk, ugyanazt a világot látjuk majd, mint ami magunk körül létezik. A világegyetem izotróp (tetszőleges irányba nézve ugyanolyan) és homogén (bármely távolságban ugyanolyan). Ily módon tehát az anyagA világ legkönnyebb szilárd anyagát alkották meg Kínában. nagyléptékű szerkezete, összetétele, az UniverzumÖregebb az univerzum, mint gondoltuk. fejlődése, tágulása is hasonló a világegyetem minden pontján.

“Megkíséreljük, hogy hasonló képződményeket találjunk” – vázolta fel a további terveket Clowes.

A kvazárok általában távoli galaxisokGyorsabban nőnek a fekete lyukak. aktív magjai, leggyakoribbak az ősrobbanás után 2-3 milliárd évvel voltak. Energiakibocsátásuk erősen változik, általában körülbelül tízezerszerese a TejútrendszerKülönleges csillagot figyeltek meg a Tejútrendszerben. ének, főként nagyenergiájú sugárzásból áll. Az aktivitást egy óriási tömegű központi fekete lyukHatalmasra nőtt az oroszországi Szolikamszkben kialakult víznyelő. hozza létre, amelybe környezetéből anyag áramlik egy akkréciós (anyagbefogási) korongon keresztül. Amikor egy kvazárnál a heves folyamatok alábbhagynak, aktivitása megszűnik, “normális” galaxismag lesz belőle.

Forrás:MTI

Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!