Egymillió fajt fenyeget a kihalás

Az erőltetett gazdasági növekedés és a klímaváltozásÉrdekes felfedezésre jutottak a kutatók a leggyorsabb gleccser tanulmányozása során. hatásai miatt példátlanul sok, mintegy egymillió fajt veszélyeztet a kihalásNem adják fel a reményt, hogy megmentsék az északi szélesszájú orrszarvút a kihalástól. – erre figyelmeztettek a tudósok egy most közzétett jelentésben, amely a modern civilizáció természetkárosító hatásait foglalta össze. A jelentést 130 ország, köztük az Egyesült Államok, Oroszország és KínaHegyekben állnak Kínában a roncsbiciklik. is támogatta. A kutatásValójában nem egy, hanem négy zsiráffaj létezik. arra a következtetésre jutott, hogy az emberi közösségek jövőjéhez szükséges ökoszisztémákat az összeomlástól csak a globális gazdasági és pénzügyi rendszer széles körű megváltoztatása óvhatja meg.

Forrás: flickr/miquitos
Forrás: Wikimedia Commons/EwanSmith

„Az élet alapvető, összekapcsolódó hálózata a Földön egyre kisebb lesz, fennmaradása egyre küzdelmesebb. Ezt a veszteséget az emberi tevékenység okozza, amely közvetlen fenyegetést jelent az emberiség jóllétére a világ minden régiójában” – mondta Josef Settele professzor, a jelentés társszerzője a Biodiverzitási és Ökoszisztéma-szolgáltatási Kormányközi Tudományos Testület (IPBES) tanácskozásán.

Forrás: NASA/Goddard Space Flight Center

Az 50 ország 145 szakértője által jegyzett tanulmányA tengerek óriásait veszélyeztetik a műanyag mikroszemcsék. sarokköveként szolgálhat az egyre sokasodó kutatásoknak, amelyek arra utalnak, hogy a világnak egy posztnövekedési gazdasági modellt kell elfogadnia, ha el akarja kerülni a légszennyezés, az élőhelypusztulás és a szén-dioxid-kibocsátás egymást kölcsönösen felerősítő, életet fenyegető kockázatait.

Forrás: Wikimedia Commons/Peripitus

A Globális értékelés (Global Assessment) című jelentés szerint a Föld becsült nyolcmillió növényFényvédő hatású molekulákat találtak az Antarktiszon élő virágos növényekben. -, rovar- és állatfajából mintegy egymilliót veszélyeztet a kihalás, nagyon sokat évtizedeken belül. A szerzők szerint elsősorban a nagyüzemi földművelés és halHamarosan annyi műanyag szemét lesz a Földközi-tengerben, mint hal. ászat okolható a fajkihalás ilyen elképesztő mértékéért, amely akár több tízszerese-százszorosa is lehet az elmúlt tízmillió év átlagának. A jelentés leszögezte, hogy súlyosbítja a veszteségeket a klímaváltozás, amelyet nagyrészt a fosszilis tüzelőanyagok elégetése okoz.

Sudan, a világ utolsó hím északi szélesszájú orrszarvúja, tavaly pusztult el (Forrás: Ol Pejeta Conservancy)
Forrás: International Animal Rescue 
Forrás: Wikimedia Commons/Maciej A. Czyzewski

Robert Watson brit környezettudós, az IPBES elnöke azt mondta: a természetNagy jelentőségű természetvédelmi törvényt fogadtak el Chilében. megőrzésére, helyreállítására és fenntartható használatára csak akkor van esély, ha a társadalmak hajlandók szembeszállni a status quo megőrzése mellett elkötelezett érdekeltségekkel. A jelentés szerint még nincs késő a változtatáshoz, de csak akkor, ha az máris elkezdődik a helyitől a globális szintig mindenhol. “Ezen alapvető, a technológiai, gazdasági és társadalmi tényezőket is érintő, rendszerszintű átszervezést értünk” – hangsúlyozta.

Forrás: Wikimedia Commons/Remi Jouan
Forrás: Wikimedia Commons/Introvert

Az átfogó jelentés 15 ezer tudományos cikk hároméves felülvizsgálata nyomán értékelte a globalizált ipari társadalom növekedésének mélyreható hatását az elmúlt fél évszázadban. A jelentés szerint az őshonos fajok átlagos populációja a legtöbb jelentős szárazföldi élőhelyen legalább 20 százalékkal csökkent, legnagyobb részben az 1900-as évektől. A veszélyeztetett listán szerepel a kétéltű fajok több mint 40 százaléka, a zátonyképző korallok majdnem 33 százaléka és a tengeri emlősök több mint egyharmada. A rovaroknál nem ennyire tiszta a kép, de becslések szerint tíz százalékukat fenyegeti kihalás.

Forrás: Bob Jagendorf/flickr
Forrás: Wikimedia Commons/Abe Khao Lak
Forrás: Wikimedia Commons/jadhav vikram

„Egyik határtól a másikig futunk, hogy olcsó (kihasználható) természetet találjunk a bolygó minden táján. A legfontosabb üzenet az, hogy a szokásos üzletmenetnek véget kell vetni” – figyelmeztetett Eduardo Brondizio antropológus, az Indianai Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) kezdeményezésére több száz tekintélyes személyiség szólította fel a kormányokat, hogy adjanak hathatós választ „a riasztó ENSZ-jelentésre”. Az iCall4nature című nyílt levél240 éves üzenetet találtak egy spanyol Krisztus szobor belsejében. követeli a világ vezetőitől, hogy vessenek véget az erdőElképesztő világrekord - fél nap alatt 66 millió fát ültettek el Indiában. irtásnak, a talajpusztításnak, védjék meg az édesvizeket, az óceánokat és a tengeri élővilágot, főképpen a műanyagoktól, és ösztönözzék az áttérést a fenntartható mezőgazdaságra. Az aláírók között szerepel Jean Jouzel klimatológus, Jane Goodall primatológus, és Nicolas Hulot volt francia környezetvédelmi miniszter is.

Forrás: Wikimedia Commons/Georgiy Shalamov 
Forrás:  Wikimedia Commons/Nils Ally 

Az IPBES az ENSZ keretein belül 2012 áprilisában alakult meg azzal a céllal, hogy erősítse a tudomány és a szakpolitikai döntéshozatal közötti kapcsolatot a biológiai sokféleség, az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzése és fenntartható használata érdekében.

A bonni székhelyű tanácsadó testület legfontosabb tevékenységi köre, hogy feltárja azokat az alapvető tényeket és tennivalókat, amelyeket a biológiai sokféleség megőrzésének stratégiája uniós és világszinten is meghatároz. Fő feladata, hogy független grémiumként mérje fel a világ biológiai sokféleségét, a rá leselkedő veszélyeket, pusztulásának mértékét. Jelenleg 132 ország a tagja. A tagországok és a tagszervezetek korlátozott időre neveznek ki szakértőket a jelentések összeállítására.


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!