“Bálnakamerákkal” derítenek fényt az óceán óriásainak táplálkozási szokásaira

Az állatokra erősített kamerával figyelik meg a kutatók az Antarktisz60 billió dollárt visz el az arktiszi metán. körüli vizekben élő hosszúszárnyú bálnák (Megaptera novaeangliae) rejtélyes táplálkozási szokásait. Az Ausztrál Antarktiszi Kutatócsoport munkatársa, Mike Double szerint a készülékek segítenek kideríteni, hol és hogyan táplálkoznak az állatok a nyári Simon Beck óriási hóba taposott rajzai. napokban – olvasható az ausztrál kormány honlapján.

Fotó: Simon Lucas/Australian Antarctic Division

A projektben részt vevő ausztrál és amerikai szakemberek tapadókorongokkal erősítik a bálnák hátára a kamerákat, amelyeket aztán 24 óra elteltével levesznek az állatokról. A kutatásA kutyák alvás alatti agytevékenységét vizsgálták magyar kutatók. az Antarktiszi-félsziget környékére, a Gerlache-szoros területére összpontosul. “Az eszközök megmutatják, hogy az Antarktisz ezen térségében élő hosszúszárnyú bálnák miként táplálkoznak” – mondta Double, hozzátéve, hogy a felvételeken például látszik, amint a bálnák belevetik magukat a krillek (világítórákok) sűrHatalmas károkat okozhat az űrszemét. ű rajaiba, hogy lakmározzanak.

“A kamera az állatokra erősített elektronikus eszköz elején van, a mozgásérzékelők pedig nyomon követik a bálnák mozgását, valamint azt, hogy mennyire időre és milyen mélyre merülnek alá” – magyarázta a szakember. Az Oregon Állami Egyetem munkatársa, Ari Friedlaender szerint a most begyűjtött adatok révén a kutatók a legapróbb részletekig rekonstruálni tudják a bálnák víz alatti táplálkozási szokásait.

Fotó: Dave Brosha/Australian Antarctic Division
Fotó: Elanor Bell/Australian Antarctic Division

“Az állatokat sértetlenül hagyó kutatási módszerek lehetővé teszik számunkra annak meghatározását, hogy a krillek mennyisége miként befolyásolja a bálnák táplálkozási sikerét, továbbá, hogy a klímaváltozásNégymilliárd pixeles kép készült a Mount Everestről. miatt a rákok előfordulásában bekövetkező bármilyen változás, valamint a kereskedelmi célú halászat és az óceán savasodása milyen hatással lehet a bálnákra a jövőben” – mutatott rá a szakember.

A kutatók hosszabb ideig fennmaradó megfigyelőeszközökkel szerelték fel az antarktiszi vizekben úszkáló csukabálnákat, amelyek táplálkozási szokásairól nagyon keveset tudnak. “A csukabálnák gyorsabbak mint a hosszúszárnyú bálnák és gyakran portyáznak a jégtáblákkal borított területeken. Emiatt nagyon nagy kihívást jelent megtalálni és nyomkövetővel felszerelni őket” – mondta Elanor Bell bálnaszakértő.

MTI, antarctica.gov.au


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!