Az állatvilág alkalmazkodása a zord téli körülményekhez

A telet a vadon élő állatok genetikai programjuknak megfelelően élik meg, míg egyesek melegebb vidékre vándorolnak, addig más állatok alkalmazkodnak a megváltozott környezethez, megint mások téli álmot alszanak, de akadnak olyan állatok is, melyek egyenesen hibernálják magukat.

Az állatok télen

Az állatok télen

Az állatok télen

Az állatok télen

Az állatok télen

Az állatok télen

A téli hónapokban az állatok is igyekeznek a zord időjárási viszonyokhoz alkalmazkodni. A költöző madarak már a tél beállta előtt délre költöznek, ahol elég táplálékot találnak. Az itt maradt állatok más-más túlélési stratégiát választanak, és eltérő módon alszanak téli álmot. Az ízeltlábúak, kétéltűek és hüllők megfelelő hőmérsékletű rejtekhelyet keresnek, életfunkcióikat lecsökkentik, és megmerevednek. A legtöbb rovar teljesen üres gyomorral megy téli álmára, ellenben a hüllők közül több, pl. a kígyó, teknős-béka, még előbb jóllakik, és az álom alatt a bevett eledelt lassan megemészti.

Az állatok télen

Az emlősök között is változatos a téli álom lezajlása. Vannak olyan állatok, amelyek rengeteg élelmet halmoznak fel és álmukból néha felébrednek enni, ilyenek például a mókusfélék. És vannak, amelyek teljesen hibernálódnak úgy, hogy életfunkcióikat lecsökkentik, a nyáron felhalmozott zsírkészletüket égetik el. Ilyenek például az ürge, pele és a sün. A téli álom idejére több állat is csoportokba verődik, így tulajdonképpen egymást is melegítik, amire leginkább a fiatal egyedeknek van szükségük.

Az állatok télen

Költöző és telelő madarak

A madárvonulás az egyik leglenyűgözőbb természeti jelenség. Amikor egy apró, törékeny énekesmadár saját erejéből több ezer kilométeres utat tesz meg, az valóban hihetetlen teljesítmény. A költözés egyik oka, hogy a madarak egyre kevesebb élelmet találnak, egy másik tényező pedig a nappalok hossza, amely hatással van a madarak hormonális egyensúlyára. Így ősszel a gyorsan rövidülő nappalok felébresztik a költözési ösztönt. Vannak olyan madarak, amelyek ősszel nem vonulnak, nem költöznek el. Lényegében az utóbbiak még télen is találnak ennivalót, előbbiek pedig már nem. A hideg légtérben nem röpködnek rovarok, a befagyott mocsarakban békák sem vadászhatók, ellenben magvakat, hernyókat, nyulakat, egerek még télen is találnak a telelő madarak.

Az állatok télen

Az állatok télen

Az állatok télen

Hazai költöző madaraink, például a füsti fecske vagy a fehér gólya és a telelők, például az uhu, a fogoly és a házi veréb. A cinegék és a harkályok télen az erdőből az ember közelébe húzódnak.

Az állatok télen

Az állatok télen

Az állatok télen

Az állatok télen

Az állatok télen

Amíg a költözés, vándorlás az állatvilág tekintetében inkább a madarakra jellemző, addig a téli álom és a hibernálás az emlősök és természetesen a hüllők, rovarok sajátossága.

Az állatok télen

A téli álom

„A téli álmot alvók, miután megtalálták a legmegfelelőbb vackot, takaréklángra kapcsolnak. A téli álom kezdetekor a testhőmérsékletet szabályzó központ átprogramozódik, és az állat kezd kihűlni. De még mielőtt megfagyna és elpusztulna, a hőfokszabályzó beállítja a fajnak megfelelő alvóhőmérsékletet. A valódi téli álmot alvók tetszhalottként viselkednek. Hőmérsékletük megközelítőleg a környezet hőmérsékletére csökken, de sohasem fagypont alá, szívverésük a megszokott érték tizedére lassul le, és lélegzésük megritkul.”

Az állatok télen

Az állatok télen

A téli álom kialakulása hormonálisan meghatározott, elsősorban a pajzsmirigy hormontermelésének függvénye. A hormontermelés apadásakor az anyagcsere aktivitása is csökken, ami a téli álom kialakulásához vezet. A téli álomba szenderedett állatok mintegy letargikus állapotba kerülnek, hónapokig nem táplálkoznak. A téli álom alatt minden szerv működése a minimálisra csökken. Az idegrendszer is pihen ilyenkor, hiszen a föld alatti, sötét üregekben nem sok inger éri az állat szervezetét.

Az állatok télen

Az állatok télen

Az állatok télen

Átmeneti ébredés

A vadon élő hörcsögök a hideg ellenére hetente felébrednek álmukból, esznek, ürítenek, majd folytatják alvásukat. A mozgást persze nem viszik túlzásba, mert annak végzéséhez energiára, tehát még több táplálék elfogyasztására lenne szükségük. A medvék is felszínes alvók: ha tavasz kezdetén felébrednek, s nem tetszik nekik az idő, még visszafekszenek.

Az állatok télen

Az állatok télen

Az állatok télen

Beolvadás a környezetbe

Az evolúció során a mimikri az adaptáció azon formáját, eredményét jelöli, amikor egy élőlény felveszi vagy utánozza egy másik élőlény vagy a környezet mintáját, színét, külalakját, szagát, viselkedését. A megtévesztő alkalmazkodás célja lehet önvédelem, ilyen eset az álcázás, más néven kamuflázs, ami a környezetbe való beolvadást jelenti.

Az állatok télen

Az állatok télen

A hófajd tollazatának barna vagy fehér színe a nappalok hosszától függ. Ahogyan lassan-lassan megérkezik a tél a sarkkör felől, a hosszú nyári napok egyre rövidülnek, és a hófajd hormonjai működni kezdenek. A tollak egyöntetű barnája fokozatosan elhalványul és a madár szépen kifehéredik. Mire az első hó leesik a tundrán, a hófajd már a háttérbe olvadó fehér tollazatában kapirgál élelem után. A tél vége felé, amikor a nappalok ismét hosszabbak, a hófajd kezdi elhullatni fehér tollait. A régi és az új barna tollazat színeinek keveredése a megváltozott környezetben is segít az állatnak észrevétlen maradni.

Az állatok télen

Az állatok télen

Nem könnyű a tél azoknak a fajoknak, akik nem alszanak téli álmot. Muszáj túlélési stratégiákat alkalmazniuk: van, aki beépített fagyállóval rendelkezik, van, aki egyszerűen beolvad a fehér háttérbe.


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!