A világűrből is látszik a városok “hőségstressze”

A vidékhez képest a városokban kétszer nagyobb lehet a jövőben a hőség okozta megterhelés – jelentették ki kutatók a Európai Földtudományok Egyesületének (EGU) közgyűlésén. Már kétszáz éve ismert tény, hogy nyáron a városokKiszámolták a nagyvárosokban lévő fák hasznának értékét. egyfajta hőségszigetet képeznek – mondta Hendrik Wouters, a Genti Egyetem munkatársa. A városokban mindig néhány Celsius-fokkal magasabb a hőmérséklet, mint a környéken, ez a hatás ráadásul éjszaka még nagyobb, mint nappal, mivel a mesterséges, beton és aszfalt alkotta környezet alig hűl le. Még inkább felerősítik ezeket a forró pontokat a hőhullámok, amelyek a klímaváltozásNem véletlen egybeesés, hogy egyre több pusztító erejű hurrikánnak vagyunk tanúi. révén gyakoribbakká és hosszabbakká válnak – fejtette ki a kutató.

Fotó: pixabay.com/tpsdave 

A városok hőségét nemcsak érezni és mérni lehet: a világűrből is látszik. A NASAÜzenetet küld a NASA a 40 éve útnak indított Voyager-1 űrszondának. által készített felvételeken gyakran nagy lyukak láthatóak a ködfelhőben a nagyvárosokKiszámolták a nagyvárosokban lévő fák hasznának értékét. felett, ott ugyanis a magas hőmérsékletek miatt erősen elvékonyodik a felhőzet. A következmények már most észlelhetők: nyáron mérhetően csökken a városokban a munkateljesítmény, károsodik az infrastruktúra és lényegesen több beteg kerül kórházba. Még a halEldobált üvegpalackok menthetik meg a kihalástól a foltos kézhalat. álozási arány is jelentősen megnövekszik ebben az időszakban – magyarázta a kutató. Wouters szerint ezek a problémák egyre szaporodnak. A városi “hőségstressz” a becslések szerint 2041 és 2075 között megnégyszereződik. De a vidéki régiókban sem szabad alábecsülni a felmelegedésIntenzívebb lesz a tavak színe a klímaváltozás hatására. következményeit. A hőség okozta terheltség arra az időszakra ott is olyan magas lesz, mint most a városokban.

Fotó: Wikipedia/flickr/PRODave L
Fotó: Wikipedia/Formulax

Az, hogy mennyire lesz a jövőben bágyasztó és kínzó a városi élet, erősen függ attól, hogyan viselkedik az emberiség50 éven belül soha nem látott mértékű kihalási kockázatnak lesznek kitéve a világ állatfajai. a továbbiakban. Ha az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke és a városok az eddigieknek megfelelően növekednek, a hőségstressz hatalmas mértékben fog növekedni és a hőmérséklet várhatóan évente 25 napon fogja túllépni a riasztási fokozatot. Ellenben ha sikerülne drasztikus módon csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, a mai szinten lehetne megállítani a hőségterheltséget.”A regionális felelősöknek elsősorban arról kell gondoskodniuk, hogy a városok kompaktak és zöldek legyenek és a lehető legkevesebb üvegházhatású gázt bocsássák ki” – mondta a kutató.

Fotó: Wikipedia/Alfred Palmer

Létezik egy hagyományos japánMesebeli látvánnyal kápráztatja el a látogatókat a japán lilaakác fesztivál. módszer, amelynek segítségével legalább egy kicsit csökkenthető a városok hőmérséklete – mondta Anna Solcerova, a hollandiai Delfti Műszaki Egyetem kutatója. Az ucsimizut a 17. század óta gyakorolják a Távol-Keleten: az emberek összegyűjtött esővízzel öntözik házaikat, az utcákat, a templomokat és a kerteket. A kutató szerint kimutatható, hogy a módszer valóban segít hőség idején, elsősorban éjszaka.

Fotó: Wikipedia/flickr/Rubenstein 

(MTI, phys.org)


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!