Június 13-án Magyarország és Ukrajna hivatalosan is rögzítette a kárpátaljai magyar kisebbség nyelvi, oktatási, kulturális és politikai jogait szabályozó megállapodást. A dokumentumot, amelyet Magyar Péter miniszterelnök „történelminek” nevezett, nemcsak hogy a kétoldalú kapcsolatok évek óta tartó feszültségeit kellett volna oldania, hanem meg kellett volna változtatnia Ukrajna európai integrációs folyamatának dinamikáját is.
Magyar Péter, aki az áprilisi parlamenti választások után vette át a magyar kormány irányítását, hangsúlyozta, hogy néhány hét alatt sikerült elérnie azt, amit az előző kormány tíz év alatt nem tudott megoldani.
Viktor Orbán kabinetje korábban blokkolta Ukrajna európai integrációját. Ám a hatalomváltást követően a két ország közötti intenzív tárgyalások, amelyeken a kárpátaljai magyarság politikai szervezetei és a helyi egyházak is részt vettek, mindössze néhány hetet vettek igénybe.
Alapvető jelentőségűvé vált, hogy Ukrajna vállalásait beillesztették a nemzeti kisebbségi jogokra vonatkozó cselekvési tervbe, amelyet az EU-csatlakozási folyamat keretében készítettek elő. Ez azt jelenti, hogy a megállapodások teljesítését ezentúl nemcsak Budapest és Kijev, hanem az Európai Bizottság és az EU Tanácsa is ellenőrzi.
Amint azt Anita Orbán magyar külügyminiszter kijelentette, ha Ukrajna nem teljesíti vállalásait, „a csatlakozási folyamat az egyes fejezetekben automatikusan felfüggesztésre kerül”.
Ez a feltétel tette lehetővé Magyarország számára, hogy feloldja Ukrajna első EU-s tárgyalási klaszterének blokádját. Június 15-én Luxembourgban került sor az „Alapelvek” elnevezésű fejezetről szóló kormányközi konferenciára.
A megállapodás aláírása azonban nem jelenti Kijev feltétel nélküli támogatását. Magyar Péter fenntartja álláspontját, kizárva Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását.
Mint mondta, ha Ukrajna 10–15 éven belül lezárja az összes tárgyalási fejezetet, Magyarországon népszavazást tartanak a kérdésről. Példaként Montenegrót hozta fel, amely 2012-ben kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat, és máig nem vált az EU tagjává.
A „történelmi” megállapodás tehát nem végpontot jelentett, hanem egy hosszú út kezdetévé vált. Budapest – Kijev és egyes uniós országok álláspontja ellenére – elérte, hogy a magyar kisebbség jogai ne csupán kétoldalú kötelezettségvállalássá, hanem Ukrajna európai integrációjának feltételévé váljanak.
